Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
74 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa más. A falaktól ÉK-re és K-re római föld- és téglasírokat tártunk fel. További ásatások hivatottak eldönteni, hogy a római kori építmény temetői épület volt-e vagy a terület temetőként való használata előtti időszakból, vagyis a 2. századból származik-e.282 5.32. XXIX. sírépítmény Az 1958-61 -es ásatás során talált építményt Fülep Ferenc sírkamraként említette, de csak sírszámot adott neki (G/28. Fülep 1969B, 1984 85 Fülep - Burger 1981 57). Falainak tetejét a mai járószint alatt 30 cm mélységben találták meg, míg padlója 110 cm mélyen volt. A külső római járószintet az ásató nem tudta meghatározni, de úgy gondolta, hogy csak részben volt földbe süllyesztve. Véleményétől eltérően azonban a XXIX. sírkamra esetében valószínűnek tarthatjuk, hogy teljesen föld alá épült. Tengelye csupán egy fokkal tér el az É-D iránytól. Hossza 312 cm, szélessége 172 cm. Méreteiben megfelelne akár egy nagyobb sírnak vagy duplasírnak is. A falak átlagosan 75-80 cm magasan maradtak meg. Északi falának középső részét egy modern közművezeték törte át 60 cm szélességben. Ny-i falának D-i része, illetve D-i falának Ny-i része ugyanezen okból hiányzott. Fülep Ferenc a D-i fal hiányzó részén feltételezte az egykori bejáratot. A D-i falból csupán egy 45-50 cm-es rész maradt meg az építmény DK-i sarkában. Az Ny-i falon (az ÉNy-i saroktól 113 cm távolságban) és a K-i falon (az ÉK-i saroktól 123 cm távolságban) egymással valószínűleg összefüggő„törésvonal" vehető ki. Ettől É-ra mindkét fal és a teljes É-ifaljól megépített, valamint a sírkamra belső részének É-i fele is pontos elkészítést mutat. A sírkamra D-i része a törésvonaltól számítva már egy újabb építési periódus eredménye, melyet jóval kisebb pontossággal építettek meg. Az ásató leírására alapozunk abban, hogy a sírkamra É-i része eredetileg egy Ny-K tájolású sír(láda) volt és területét csak később növelték meg, a D-i rész hozzáépítésével. Feltételesen elfogadjuk az ásató azon véleményét is, hogy ezáltal az eredeti sír a 2. periódusban „sírkamrává''vált (Fülep 1984 85). A sírkamrától ÉK-re talált rendkívül gazdag mellékletű földsír (Fülep 1984 84-87) az ott talált érmék alapján a 3. század végére, méginkább a negyedik század elejére datálható a benne talált ládikával együtt. Ez a sír tehát a temetőrész korábbi sírjai közé tartozhatott, a mellette levő épített sír (G/29.) kora a 4. század második felére tehető, míg sírkamrává bővítése (XXIX.) a 4. század végén vagy ezután történhetett. 5.33. XXX. (Illusztrációk: 288. p. 5.33.) Török Gyula 1941-ben, a pécsi belvárosi templom (Gázi Kászim pasa dzsámija) északi oldalának bővítésekor megtalálta, de teljesen feltárni nem tudta a 7,66x6,58 m nagyságú épületmaradványt. Két feliratos kő és sok hamu is előkerült itt, valamint az épület tele volt apróra zúzott emberi csontokkal (Török Gy 1941A 132-133 Fülep - Burger 1981 79 Fülep 1984 68).283 A kolumbáriumok készítése Campagna-ból eredő specialitás Rómában (Lanciani 1892 256), Pannóniában viszont eddig még ilyet nem találtak. Ustrinumra sem gondolhatunk, hiszen az emberi hamvakat a rómaiak nem hagyták ott, hanem összegyűjtötték és eltemették. Nem azonosíthatjuk a sírt a 2010-ben előkerült XXXV. számú dongaboltos sírral sem, mivel az először csak az 1970-es években, vezetékfektetés és útburkolás során került elő. A lelőhely római sírként vagy kolumbáriumként való meghatározását tehát el kell vetni.284 5.34. XXXI. sírkamra (Cella trichoral) (Illusztrációk: 288. p. 5.34.1-5.34.5.) A Cella trichoral a székesegyház nyugati oldalánál található, részben a templom, részben pedig a Püspöki Palota alatt. Szőnyi Ottó és Möller István találták meg 1922-ben (Cabrol - Leclercq 1924-53 1060, Szőnyi 1927A 172, 282 Hasonló kormeghatározási probléma merült fel az Ókeresztény Mauzóleumtól K-re talált falakkal, illetve a Káptalan u. 6. szám alatt talált mozaikkal kapcsolatban. 283 Fülep Ferenc a kolumbárium meghatározást elfogadta, Nagy Tibor viszont az urnafülkék hiánya miatt nem (Fülep 1984 68 NagyT 1987-88 226). Kikindai András 2004. évi ásatásán mélyen a középkori Szent Bertalan-templom falai alatt újra előkerült az építmény (Kikindai 2006). A JPM fotótárában előkerült korabeli ásatási fotó valószínűleg ezt az objektumot mutatja és kiderül belőle, hogy középkori ossariumról lehet szó. 284 A kolumbáriumként való meghatározás korábbi cáfolatai: Kikindai 2006 27-28, Búzás 2010 4.
