Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
52 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa A sírkamra hossza 3,95 m, szélessége 3,10 m, ami néhány centiméterrel eltér a Gosztonyi Gyula által megadott adatoktól (Gosztonyi 1943 28). A téglalap alaprajzú kamra 95 cm széles bejárata D felé nyílt. A leírások szerint 8-10 cm magas küszöbe is volt (Fülep 1984 46). A kamra belső járószintje 158,11 m balti magasságban van. Kőből és mészhabarcsból épült 95 cm magasan megmaradt oldalfalait belülről festmények nélküli fehér vakolat borítja. Az ÉNy-i sarokban még látható a dongaboltozat indítása. A padló döngölt föld. Az északi falba 62 cm széles és 42 cm mély, félkör alapú fülkét építettek (talpa 158,99 balti szinten van). Alatta Ny-K irányítású 2,2 m külső hosszú, 1 m külső szélességű, 66 cm magas helyi mészkőből faragott szarkofág állt, melynek falai átlagosan 10 cm vastagok (R/lll/1.). A szarkofág belső hossza 1,83 m, szélessége 0,85 m, magassága pedig 0,63 m.213 Tetejének és akroterionjainak darabjai összetörve feküdtek a sírkamrában.214 A fedél rekonstruált hossza 2,4 m, szélessége 70 cm. Tetejére 7 cm széles vízszintes élt faragtak. A sírkamra körül nyolc sír került elő, felette pedig további három.215 Az R/17. számú sír a kamra É-i falához, az R/16. és R/19. számúak pedig K-i falához igazodtak, vagyis később készültek, mint a sírkamra (Fülep 1984 49). Az R/14-15. és R/18. sírok tőle északra, 1-4 méternyire helyezkedtek el. A területen talált pénzek Tacitus (275-276), Julianus (361-363) és I. Valentinianus (364-375) császárok érmei. A közeli I. sírkamra és az előkerült pénzek alapján Fülep Ferenc a sírkamrát a 4. század utolsó harmadára datálta (Fülep 1984 49 160), amit inkább a század végére tolhatunk ki. Szőnyi Ottó - az 1913. évi ásató - a nyolc sír közül hármat a sírkamra felett említett.216 Mindez annyit jelentene, hogy ő nemcsak az előkamra, de a felszíni építmény létezését is tagadja. A levezető lépcsőhöz tartozó legalább minimális előfolyosó létére a helyi analógiákból következtethetünk. Valami jelzésre a sírkamra felett is biztosan szükség volt, nem beszélve a felszínről lefolyó vizek elleni védelem szükségességéről. A felszíni építményre viszont nem csupán sírkamra jelzését megkövetelő ráció, de a felette később húzott középkori fal anomáliája is utalhat (Visy 2007B). Szőnyi Ottó a sírkamra mellett talált egyik téglasír koponyájáról és leleteiről a következőképpen nyilatkozott: a rendkívül alacsony homlok nagyon alacsony szögben hajlik hátrafelé, ugyanitt egy lókoponya is feküdt.2'7 Bár a feltehetően torzított koponya és a részleges lovastemetkezés a népvándorlás korán belül nem azonos időszakot képviselnek, külön-külön mégis a római kor utánra datálják ezt a sírt is. Egy másik itt talált sír ívelt oldala is későbbi időre utal218, vagyis a sírok a felszíni épület eltűnte után kerülhettek oda. A sírkamrától ÉNy-ra levő bolygatott sírból a leírás alapján 49 majdnem teljesen ép, 2-3. századi edény került elő, míg a sír két tégláján egy kereszt, illetve egy horgony ábrázolása volt látható (Szőnyi 1913D 596-597). Ez a sír az edényektől eltérően valószínűleg inkább 4-5. századi volt, vagyis a sír és a korábbi edénydepó eredetileg nem tartoztak össze. 5.8. IV. sírkamra (illusztrációk:284.p.5.8.) A IV. sírkamrát szintén 1913-ban találta meg Szőnyi Ottó és Möller István (Möller 1913 Szőnyi 1913A 1913B Gosztonyi 1939A 117 1943 26-28 Fülep - Burger 1981 4 Fülep 1984 49-50 HudAk - Nagy 2005A 51 2005B 51). Az I. sírkamra Ny-i oldalától való távolsága az egy métert sem éri el. Hossza 247-253 cm, szélessége az É-i végén 207 cm, a D-i végén 198 cm. Oldalfalai a többi sírkamráéhoz hasonlóan mecseki mészkőből épültek, dongaboltozata pedig téglából. A fal vastagsága 45 cm, mivel ellen kellett állnia a föld külső nyomásának. Boltíves déli bejáratának szélessége 65-68 cm, magassága 125 cm. A Fülep Ferenc idejében levezető két lépcsőfok (Fülep 1984 49) már újkori fejlemény volt. A sírkamra boltozata ép. Belső magassága a D-i végében 183 cm, É-i végében 193 cm. Szőnyi Ottó leírásában a bejáratot bedobált nagy kövek zárták el és egy kulcs is hevert itt. A sírkamra belső járószintje 160,72 m balti magasságban van. A kamra padlóját téglából rakták ki, de ennek csak töredéke maradt eredeti helyén, a K-i fal mentén.219 A falakat belülről meszes vakolat borítja, helyenként füstnyomokkal, festmény nincs rajtuk. Szintén vakolat volt megfigyelhető a bejárati (D-i) oldal külső falán, vagyis azt nem fedte 213 A szarkofág megadott méretei erősen eltérnek a Gosztonyi Gyula által közölt méretektől. 214 A ma ott látható szarkofág összeállításakor több„felesleges darab"is megmaradt, ami arra enged következtetni, hogy az ásatások során előkerült más szarkofágok darabjai is ide kerültek megőrzésre. 215 Gosztonyi 1943 28 - Fülep Ferenc csak öt sírt említ, majd a leírásban és az ábrán megad egy hatodikat is (Fűlep 1984 37,46,49). 216 Gosztonyi Gyula számozásában XLIX-LI. sírok (Gosztonyi 1939A); Fülep Ferenc számozásában R/20-22: (Fülep 1984 50). 217 18. századi leírások alapján a XI. sírkamránál is volt lókoponya. 218 a sírláda belseje nem szabályos téglányalak, hanem mintegy az emberi test körvonalai szerint hajladoznak oldalfalaik (Szőnyi 1913D 596-597). 219 Gosztonyi Gyula szerint földes padlója volt (Gosztonyi 1943 28).
