Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa

36 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa dalmi adat maradt fenn (XI—XII.), illetve a Szent István tér 12. és az Apáca u. 12-14. alatti töredékesen megma­radt építményeket (XIV-XV.). Az UNESCO felé leadott listában leginkább a védendő épületekkel kellett törőd­nie (nem minden késő antik sírépítmény került bele a világörökségi zónába), és mivel katalógusról volt szó, szá­moznia kellett őket. Újabb, arab számokkal történő besorolásánál beillesztette a sírkamrák sorába a sorszámot korábban sem kapott Cella trichora1-et, Cella septichorát és Mauzóleumot. A Katona Győr Zsuzsa számozása tehát I—IX. (1-9.) között megőrizte a sírkamrák Fülep Ferenc-féle sorrendjét. Azonosítatlan emlékként kiesett a X-XI. sírkamra, így a IX. után sorrendben a Cella trichoral, a Cella septichora, a Pécsi Ókeresztény Mauzóleum, az Apáca u. 14., végül pedig az Apáca u. 8. építményei következtek (beleértve az ikersírt is). Jelen rendszerünkben a további temetői építmények ennek a sorrendnek a folytatásaként kaptak számot, de be kellett illeszteni azon korábbról ismert temetői építményeket is, melyek előzőleg nem kaptak római szá­mot. Az Apáca u. 8. szám alatti ikersír - mivel nem sírkamra (Fülep Ferenc sem tartotta annak - Fülep 1984 146) - viszont legvégül kikerült a számozásból. Továbbá az L/82. festett sírral és a XII. sírépítménnyel kapcsolatban merült még fel a lehetőség, hogy sírkamrák voltak, de Fülep Ferenc őket is inkább csak sírnak tartotta (Fülep 1984 146). Ugyanakkor az utóbbinak sírkamrákhoz használt római számot adott, ami alapján egyelőre mi még­is a sírépítmények sorában említjük. A Kárpáti Gábor 2002. évi Széchenyi téri ásatásain előkerült újabb sírépít­mény részei konszenzus alapján a XVII—XVIII. számot kapták.176 A X. sírkamra sokszoros előbukkanása és részle­ges azonosíthatósága okán visszakapta a Fülep Ferenc idején létező X. számát. Az V. sírkamrától délre 2003-ban megtalált és 2004-ben feltárt újabb sírkamra lett a XIX., a tőle délre 2004-ben felfedezett és 2006-ra teljesen fel­tárt párja pedig a XX. 2005-2006-ban a Cella septichora hitelesítő ásatásai idején előkerült újabb sírkamrák zár­ták a sort (XXI-XXV.), melyek közül egy-egy talán azonos a korábbi Vili—IX—X. sírkamrák valamelyikével. E legújabb egységesítő célú számozás kialakításakor a sírkamrák előkerülésének időbeli sorrendje tűnhe­tett volna a legegyszerűbb módszernek, de figyelembe kellett vennünk a régebbi beosztás okán a köztudat­ban már meggyökeresedett számok megtartásának igényét is. Továbbá egyes sírkamrák megtalálásának idő­pontja is bizonytalan. Az újabb számozás tehát, ahol csak lehetett elsősorban Fülep Ferenc számozását vette át, másodsorban pedig Katona Győr Zsuzsa sorrendjét követte. Bizonytalan megítélésűek a következő ókeresztény (késő antik) temetői épületemlékek:- A Széchenyi tér ÉNy-i sarkán 1716-ban megtalált sírkamra valószínűleg megsemmisült, pontos helye ismeretlen. Megőrizte a XI. számot.- A Káptalan u. 6. szám előtt mozaikpadló maradványok révén feltételezett épület (X. sírkamra), mely valószínűleg több épületet takar (NagyT 1987-88 225).- Az Apáca u. 13-15. század alatt talált római fal, mely kétségtelenül az egykori temető területén hú­zódik, de pontosabb kora és rendeltetése a további kutatás hiányában ismeretlen. A XXVIII. számot kapta.- A Pécsi Ókeresztény Mauzóleum ásatása során Fülep Ferenc által talált falmaradvány, mely a Pezsgő­gyár előtti úttest alatt húzódik. Külön számot az épület pontos tisztázásáig nem kapott, mivel akár a Mauzóleumhoz is tartozhat.- A Pécsi Ókeresztény Mauzóleum sírkamrájának déli oldalán induló„boltozatív", mely esetleg a Mau­zóleum sírkamrájához csatlakozó ikersírkamra egykori meglétét mutatja, valószínűleg nem valós. A fal felfelé indulva kihajlik, mintha boltozatindítás lenne, de valójában csak a sírkamra lépcsőlejárója déli falának alapozása, ahol az alapárok lefelé való szűkülése adja ki negatívban a kvázi boltozatindí­tást. A fal anyaga (mészhabarcs és téglatöredékek) szintén alapozást, és nem téglákból épült szabá­lyos dongaboltozatot sejtet.- Visy Zsolt 2005. évi kutatásai során a Szent István tér - Sétatér területén felmerült három régebbi sír­kamra helyének beazonosítási lehetősége (Vili—X.). Amennyiben ezekről a sírkamrákról bebizonyo­sodik, hogy egy-egy korábban megtalált sírkamrával azonosak, úgy számozott helyükre (XXI-XXV.) a jövőben reményeink szerint előkerülő újabb sírkamrák kerülhetnek.- Visy Zsolt 2005-2007. évi műszeres kutatásai során a Szent István tér és Dóm tér területén felmerült több újabb sírkamra meglétének lehetősége, melyek valós korát csak régészeti ásatással lehet majd igazolni. Addig a táblázatban számot nem kapnak. A pécsi „Ókeresztény temető", illetve „ókeresztény sírkamrák" megnevezések elterjedtek a köztudatban. A valóságban azonban - hasonlóan a Róma városi katakombákhoz - ide nemcsak ókeresztények, hanem pogá­176 A XVII—XVIII. számú sírkert nem tartozik a késő antik emlékek közé.

Next

/
Thumbnails
Contents