Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

13. Szent István és a pécsi ókeresztények

13. Szent István és a pécsi ókeresztények1085

(Illusztrációk: 303. p. 13.)

Szent István 1009. augusztus 23-án1085 1086 megalapította a pécsi püspökséget. Az alapítólevélben1087 foglaltak szerint mindez a pápa és annak követe, Azo bíboros püspök egyetértésével történt. Hozzátehetjük, hogy Szent István megkoronázását és a magyar nemzeti egyház megalapításának kezdeményezését előzőleg III. Ottó német-római császár (996-1002) is elfogadta, hiszen a korábban tanítójaként működő Gerbert d'Aurillac - II. Szilveszter (999-1003) néven - jórészt az ő segítségével jutott a pápai trónra, így viszonyuk Kelet-Közép-Európa új államai tekintetében sem tekinthető riválisnak. Közvetlenül a pécsi püspökség alapítása előtt azonban már XVIII. János (Johannes Fasano 1003-1009) volt a pápa.

A püspökszentelésen legalább három főpapnak kellett részt vennie.1088 Az alapítólevél alapján Szent István mellett jelen voltak érsekek, püspökök, ispánok, kisebb méltóságok. Név szerint megnevezve Azo pápai legátus és Bonipert, a felszentelt első pécsi püspök. A többiek esetében is Magyarországon tevékenykedő egyházi méltóságokra gondolhatunk. Ők lehettek az esztergomi érsek (Sebestyén?), a 1009 táján már vélhetően létrejött kalocsai érsekség vezetője (Asztrik) - és mivel az alapítás Győrben történt -, a győri püspök (Radla vagy Modestus), végül valószínűleg az akkor már évek óta létező veszprémi püspökség feje (István?) (Koszta 2009 30).

További írott források hiányában leginkább a régészeti kutatások révén sikerült igazolni, hogy a pécsi püspökség központjának kijelölésében az ókeresztény temetői épületek maradványai főszerepet játszottak.1089 (A püspöki központ ma is ugyanott van Pécsett, a Szent István téren = Dóm tér = Felső-Séta tér.) A keresztény szakrális kontinuitás felismerése mellett a romok újjáépítésének lehetősége is fontos volt, hiszen legalább két 4-5. századi temetői építményt használatba vettek ekkor, de nem sírépítményként. Ez a két épület a Cella septichora és a Cella trichoral. All. században a Cella septichora romjait templomként felújították.1090 Az eredetileg szintén ókeresztény Cella trichoral belsejében ma is megtalálható freskókról említettük, hogy készítési idejüket az orientalizáló bizánci minták alapján a 11 -12. századra tehetjük (Nagy 1941 148 Fülep - Duma 1972). Továbbá a 12. században a székesegyházzal összeépített?) (Tóth M 1983 453-454) keleti apszisba helyezett oltár megmaradt alapja is középkori eredetű. A két épületen kívül más, a középkorban újra használatba vett építményről egyelőre biztosat nem tudunk. A feltételezett ókeresztény temetői bazilika azonosítási lehetőségei közül a székesegyház alatti - egyelőre imaginárius - 4. századi épület egyben a 11. századi dóm előzménye lenne. Ezt Henszlmann Imre vetette fel elsőként (Henszlmann 1876 59).

Adott tehát a tény, hogy Szt. István és püspökei a fennmaradt romok révén értesültek Pécs (Sopianae) késő antik kereszténységéről. Ezen túl bizonyosan ismertek a város addigi keresztény eredetű nevei közül egy vagy több változatot. A 9. századi Quinque basilicae (öt templom), melynek 10. századi változata a V aecclesias (öt egyház) egy 11. századi oklevélben szerepel,1091 míg germán fordítása, a Fünfkirchen 1298 körüli forrásban jelenik meg először,1092 nem beszélve arról, hogy esetleg a Pécs név is az 5-ös számnévből ered Schwing 2009 46-61). Josef Schwing nyelvészeti elemzése alapján ugyanis mind a Quinque Basilicae, mind pedig a Pécs nevek eredete visszavezethető egészen a 400 körüli időkig (Schwing 2009 71) és jelentésük szerint ókeresztény eredetűek. A pécsi püspökség alapítólevelében mindenesetre a Quinqueecc leírt formula szerepel, de nem mint a város, hanem mint a püspökség nevének említése. Az ettől eltérő nézetek ellenére (Tóth E 1991A 105-106) a ket1085 Gábor 2012

1086 Szeptember Kalendaeje előtti 10. napon. (Fedeles 2008 22.)

1087 Az alapítólevélnek a somogyvári bencés konventben 1404-ben készült átirata maradt fenn (Fedeles 2009).

1088 A koncelebráció első emléke a Traditio apostolica-ból ismert (4. fej. Dolhai 2001 45). A püspökszenteléseken már az ókeresztény időkben is részt vettek szomszédos püspökök (Traditio apostolica 2. és 4. fej., Hamman 1987 125 Dolhai 2001 45-47).

1089 Római előzmények fölé épült Árpád-kori templomok további példái: Eismann 2004 Csirke 2009.

1090 Az Cella septichora kora Árpád-kori használatának lehetőségét néhány kutató elfogadja (BODÓ 2007 94). Mások viszont tagadják 11. századi székesegyházként való felújítását (Tóth Zs 2011 A), illetve plébániatemplomként való használatát (Koszta 2009 36-37).

1091 Arnulfinum vagy Pseudoarnulfinum (DA 184 Schwing 2009 23-25)

1092 Ottokar von Steier (S. 1881. Györffy 1966 358 Schwing 2009 67)