Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
12. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után
230 /2. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után Jakováli Hasszán dzsámija körül), egy virágoskertben látta. A márványkövön többnyelvű felirat volt. Valószínűleg egy antik, de nem ókeresztény sírkőről lehetett szó, melyet elolvasni nem tudott.'081 A Gázi Kászim pasa dzsámijában említett sírkő (Varga 2009 116) léte vagy ókeresztény eredete nem igazolható.- A IX. sírkamra padlóját egy hódoltság kori emésztőgödör vágta át (Török Gy 1942 209).- A Cella trichora2 maradványait is hódoltság kori gödrök bolygatták (Tóth Zs 2011B 12). 12.10. A 18. században-A nagyobb római építmények maradványai még a 18. század végén is látszottak a Dunántúlon (Mócsy 1987 263). Ezt a limes-erődökkel kapcsolatban részben alátámasztják Rómer Flóris, majd a 20. század elején Paulovics István régészeti megfigyelései is (Kőhegyi 1998). Korábbi időszakokra vonatkozólag pedig Kézai Simonon át Bél Mátyáson keresztül sokan emlékeztek meg általuk még látott római eredetű romokról. A római utakat pedig a középkori leírások Nagy út vagy Hadi út néven emlegetik (Sági 1983 101-102).- A török utáni újjáépítés évszázadában sok római kori falmaradványra és sírra bukkanhattak Pécsett. Ezek közül néhánynak csak írásos emlékét ismerjük. 1716-ban a mai Nagy Lajos Gimnázium tömbjének építésekor festett sírkamrát találtak, amit nem tartottak meg. A Király utca 3. szám alatt, az Aranyhajó fogadó előtt festett sírkamra került elő 1770-ben. Csupán megemlítés maradt fenn róla: „...crypta picturis intrinsecus variegata'082 [...]". Az ikersírként ismert festett sírokat is megtalálhatták, hiszen egy 18. századi épület alapjainak készítésekor rombolták szét (Fülep - Burger 1979 251), ugyanígy már a 18. században megtalálhatták a XXIV. sírkamrát.'083 Ez utóbbi esetekről azonban már nem írásos, hanem régészeti forrásból értesültünk. Ugyanígy a Korsós sírkamra is előkerült a 18-19. században és egy részét pinceraktárként használták. Az első megtartott sírkamra a Koller József által 1782-ben megmentett és bemutatott I. számú sírkamra lett.1081 1082 1083 1084 1081 Cselebi írt egy másik kőről is, mely elbeszélte a várostörténetét. Ez a kő a pécsi vár kapuja felett lógott (a mai Szepessy Ignác-szobor helyén, a Szent István téren). Mivel feliratát Cselebi keresztény rabokkal olvastatta el, középkori latin feliratról lehetett szó. A kő valószínűleg Ernust Zsigmond püspök felirata, mely a várkapu lebontásáig a helyén maradt és jelenleg a pécsi Reneszánsz Kőtárban található. (Evlia Cselebi idézett adatai a korábbi, Karácson Imre által készített hiányos fordításban még alig szerepeltek. A legfrissebb török kiadás azonban a teljes művet hozzáférhetővé tette, melyet Sudár Balázs tolmácsolt a magyar szakirodalomban - Sudár 2007). 1082 Cronographus celebrium Hungáriáé urbium, 1770.230.1. 1083 Kárpáti 1979,50.77/1. lelőhely. A rövid ásatási beszámolójában Kárpáti Gábor hozzáfűzte, hogy „a sírkamrák maradványait utoljára a püspöki várba vezető ut (sic!) építésekor, a XVIII. században rongálták meg." 1084 Az ugyanekkor feltárt 13 késő római sír - köztük egy Krisztus-monogramos szarkofág tárgyi leletanyaga elveszett.
