Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
12. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után
12.8. A 15. században-!2.9. A 16-17. században 229 és úgy tűnik, hogy az I. sírkamra felszíni épületének maradványait is megtalálták ekkor. Elképzelhető az is, hogy a középkori építmény nem a Holtak kápolnája, hanem káptalanterem volt, alatta kriptával.1076- A Püspökvár belső kőfalainak (a Káptalan-terem falának D-i meghosszabbítását jelentő várfal) építése során megtalálták a XIX. sírkamra felszíni épületét és a padló áttörésével behatoltak a sírkamrába is.1077- A Szent István tér 12. - Apáca utca 14. területén Fülep Ferenc által folytatott ásatások idején a XIII— XIV. sírkamrák között egy gótikus templom alapjai kerültek elő a körülötte levő sírokkal (Fülep 1984 92). A késő antik temető ezen részének ásatási térképén mutatkozó hiány alapján feltételezhetjük, hogy a középkori templom és sírok létesítése közben sok római kori sír megsemmisült. Ezt támasztja alá a közelben talált L/38. számú késő antik téglasír, melynek Ny-i végén történt bolygatásának nyomai közt középkori edényt találtak (Fülep 1984 108). Ugyanekkor sérülhetett meg a XIV. építmény is.- A székesegyház előtti tér teljes középkori beépítettségét mutatják a Visy Zsolt és Pattantyús Ábrahám Miklós által végzett georadaros kutatások (Visy 2007B). Az épületek alapozásakor minden bizonnyal több sírkamrát is megtaláltak.- A Káptalani városrész kiépülése során a mai Rózsakért területén a Cella trichora2 alapjaira egy pincével ellátott új ház épült a 14-16. században (Tóth Zs 2011B 12). 12.8. A 15. században- Janus Pannonius tudhatott a késő római temetőről, hiszen pécsi püspökként az 1460-as években ellenőrizte a Püspökvár körülsáncolását. Árokásás közben minden bizonnyal előkerült néhány sír vagy sírépítmény.1078- A Cella trichoral előterének padlója alatt két, később feldúlt középkori sírt helyeztek el, melyek egyikéből Kinizsi-címeres gyűrű került elő. 15. századi meghatározásukat egy szintén ott megtalált nürnbergi jeton erősíti meg (Fülep 1959A 409 411 1959B 81-83 Fülep - Burger 1979 247 Fülep - Bachman - Pintér 1988 35).1079 A Cella trichoral a tatárjárásig annak ellenére állt még, hogy közvetlen közelében a 11. században megépült, majd újjáépült a mai székesegyház elődje. A 13. században lerombolt Cella trichoral előteréta 15.században már újra „sírkamraként" használták.- A mai Széchenyi téren a Gázi Kászim-dzsámi elődjeként létezett Szent Bertalan-templom egy késői építési fázisához tartozó kripta készítésekor minden bizonnyal rátaláltak a XXXV. sírépítményre, de már nem használták újra (Tóth Zs 2010F 9). 12.9. A 16-17. században- Az 1530-as években Szapolyai János idején valóban megerősítették a pécsi vár falait. Római emlékek előkerüléséről nem maradt fenn híradás, noha minden bizonnyal találtak ilyet.- Az 1663 nyarán Pécsett járt Evlia Cselebi a város alapításáról írva antik hagyományokról beszél, bár a pontos évszámot a Kr. e. 5. évszázadra teszi, nem pedig a római időszakra. Leírja, hogy Platont (arab Aflátún - tör. Eflátún) - aki a helyi török lakosság hite szerint öreg korában itt telepedett le - Pécsett temették el.1080 Márványkővel fedett sírját a nyugat felé néző Szigeti városkapun kívül (a mai Kórház tér és Fencesek utca sarka), déli irányba fordulva, az út jobb oldalán, alacsony hegy lankáján (esetleg 1076 A római falakat átvágó középkori épület csak a székesegyház délkeleti tornyának megépülése után készülhetett, vagyis a 12. századnál nem előbb (Boros 2006 20). 1077 A Püspökvárban történt középkori építkezések során valószínűleg számtalan esetben megtalálták az ókeresztény (késő antik) temető épületmaradványait. 1078 A Kinizsi Pál-féle későbbi szemle során komolyabb építkezés már valószínűleg nem történt, csupán a hadianyagok és fegyverek mustrája (Búzás Gergely szíves szóbeli közlése). 1079 Gosztonyi Gyula korábban az egyik sír ismeretében még frank-kori temetkezést gyanított itt (Gosztonyi 1943 16). 1080 A filozófust valójában nyilván Athénban temették el. A muszlim törökök szerint Platón vallási tekintetben Mohamed egyik előfutára volt. Az isteni igazság morzsáit birtokló ókori filozófusokról keresztény szemszögből hasonlóan gondolkodott korábban az ókeresztény Justinos is (lApol. 59-60. Hamman 1987 165).
