Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
12. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után
12.4. A 10-11. században 227- A VII. sírkamra felett is voltak népvándorlás kori nyomok (Fülep 1984 46 295). 9. századi datálásuk szintén bizonytalan.- A IV., a Vili. és XIII. épületeknél találtak tűznyomokat, melyek talán későbbi, lakás célú használatra utalnak (Fülep 1984 148) feltételesen a 9. századhoz soroljuk.1067- A Pécs-kertvárosi 8-9. századi temetőben avar-szláv leleteket tárt fel Nagy Erzsébet (Nagy Erzsébet szíves szóbeli közlése), a Janus Pannonius utcában pedig 9. századi avar sír került elő, poncolt hátterű, propeller alakú övverettel (Kiss A 1977 91), tehát volt a közelben bizonyítható emberi jelenlét ebben az időszakban. 12.4. A 10-11. században- Az Arnulf-féle oklevélben megjelenik a Quinque Ecclesiae megnevezés: „ad V aecclesias cum theloneis ac vineis et cum omnibus, que ab antecessoribus nostris antea beneficiata fuissent, firmamus proprium[...]". Az Amulfinum all. század közepén keletkezett hamisított oklevél, amely szerint 855. november 20-án Arnulf király Theotmar érsek kérésére megerősítette a regensburgi püspökség ösz- szes birtokát. Az irat valószínűleg a 11. században használt helynévi szóalakot vezeti vissza a 9. századra. II. Ottó császár diplomája később megerősíti az Amulfinum V. aecclesias kifejezését.- Györffy György könyvében bizánci térítésről esik szó Tormás herceg területén, amelyhez Pécs is tartozott. Az itt említett 10. századi Pente Ecclesiae helynév azonban inkább csak feltevés, csakúgy, mint a térképen Pécsett ábrázolt bizáncias templom (Györffy 1953 343 Györffy 1977 47-48). Létük nem kizárható (Herényi 1991 751), de nem is bizonyított.- 1099-ben a pécsi püspökség központjának helyét az ókeresztény épületmaradványok által övezett területen jelölték ki.1068 A keresztény előzmények 11. századi számontartásának és folytatási szándékának bizonyítéka ez, mivel egyébként a középkorban ritka az olyan vár, mely egy magaslat teteje helyett annak lábánál épül ki. Ezt a hátrányt már a vár 1543. évi török általi elfoglalásakor is említik a források (Gosztonyi 1939-40 60 63). A 11. századi helykijelölésnél azonban még csak két szempont érvényesült: a temetői építményekben felismert keresztény elődök követése1069 és az elromlott római kori vízelvezetés miatt mocsarassá vált egykori Sopianae várostól É-ra, a Mecsek kiemelkedő lábára való felhúzódás kényszere. Az antik város területe ekkoriban leginkább építőanyagot szolgáltatott, és a megtelepülés Sopianae romjain csak a következő századokban következik majd be igazán.- A 11. század elején létrejövő új püspöki központban területrendezés, planírozás kezdődött. Az ókeresztény romépítmények egy részét felújították és újra használatba vették. A 11. században a Cella septichorát templomként hasznosították. Erre utal a későbbi meszes járószint és a felette talált újabb, 25-30 cm vastag törmelékréteg, mely már az Árpád-kori építmény pusztulás rétegét adta.1070 Az épület körül ekkor temetőt létesítettek, melyből „S"-végű hajkarikás sírok kerültek elő (Visy2007A 9). Ugyanilyen hajkarikás sírok feltételezhetők a Vili—IX. sírkamráknál,1071 illetve Kiss A. is meghatározott 11. századi sírokat a Szent István tér K-i végén (Janus Pannonius u. - Kiss A 1977 91). Az„S"végű 1067 Rómában a gótok is a katakombák bejáratainál táboroztak (Lanciani 1892 324 Marucchi -Vecchierello 1935 113). 1068 A későbbi Püspökvár erődítménye így messze nem a katonai szempontok által kijelölt helyen épült meg és a középkorban a mögötte álló Mecsekről könnyedén belőhették (Gosztonyi 1943 136). 1069 A pécsi ókeresztény épületek általános irányítása néhány fokkal nyugat felé eltér az É-D tengelytől. A Dóm tér középkori épületei a műszeres felderítés ismert alaprajza (Visy 2007B) alapján már jóval pontosabban felveszik az É-D és K-NY tengelyt. A Székesegyház irányítása azonban ellentétben az előtte levő téren egykor állt középkori épületekkel a római kori épületek ÉNy-DK irányú néhány fokos eltéréséhez igazodik, ami szintén arra utal, hogy ennek az épületnek római kori előzményei voltak. Érdekes, hogy a Székesegyház épületkontinuitása révén az újkorban a két oldalán felépült Püspöki palota és a Káptalani Levéltár épületei tengelyükkel újra a római kori eltérést követik. A Püspöki Palota portájának falában látható középkori falmaradványok viszont a velük egykorú épülettömbök maradványaihoz hasonlóan É-D tengelyben állnak. 1070 Fülep Ferenc a Cella septichora felső padlószintjét a 9. századra datálta (Fülep 1984 293-294). A Cella septichora belső feltöltésében, a késő antik rétegek felett 10. századi kerámiával datálható réteg is volt (Visy 2007A 9). Ennek a felsőbb padlószinttel való viszonya fontos kérdés. 1071 A Vili. sírkamra bejárati folyosójában honfoglalás kori hajkorong került elő (Török Gy 1942 209). Ugyanekkor 10-11. századra datált sírokat is találtak a Vili—IX. sírkamra körül (Fülep 1984 61).
