Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
220 17. Temetői rítusok, szokások - Sopianae ókeresztény egyháza(i) Az ókeresztény egyház szervezőtevékenysége Sopianae temetőjében Egyházi szervező tevékenység- Külön keresztény temetőrész kialakulása a temető ÉNy-i részén.- Parcellázás és temetőrendezés az ókeresztény temetőrészen: vízelvezetés, rekonstruálható temetői utak.- Depositio ad sanctos (1. és V. sírk.)- Gyülekezet által közösen emelt épületek a temetőben (V. sírk., Mauzóleum, Cella septichora, Cella trichora1-2?, temetői bazilika?)- Közösségi sírkamra (Apáca u. 8.)- Korábbi építmények közösségi célú átépítése a 4. század 2. felében vagy az 5. század elején (Mauzóleum, V. sírk., Apáca u. 14.)- Ókeresztény temetkezési szokások betartatása: hamvasztás mellőzése, sírok keletelése, sírépítmények keletelése (Mauzóleum, Cella septichora), egyre kevesebb sírmelléklet, apszisos sírépületek, keresztény jelképek megjelenése (például Krisztus-monogram). Ariánusok- Paulus feltételezett pécsi püspök.1037 Ortodox (katolikus/ niceánus) egyház- Minden városnak volt püspöke, vagyis legkésőbb a 3-4. század során Sopianae- ban is kialakult(ak) az egyházi szervezet(ek).- Mária és a bölcsek ábrázolása az 1. sírkamrában.- Péter és Pál - mint Róma város szentjei - ábrázolása az 1. sírkamrában.- Feltételezhető sír- és ereklyetisztelet (1. és V., illetve XXXIII. sírkamra) 1037 Nagy Tibor szerint Paulus püspök, Sopianae ariánus püspöke volt (359 és 370) (NagyT 1939 210 217). Kapcsolatba hozása a várossal egyelőre nem bizonyítható.
