Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)

11.4. Temetői bazilika kérdése a pécsi temetőben

213

az 5. században már magukat az ereklyéket vitték be a városi épületekbe. Ilyen értelemben a 4. századi közösségi templomokat pedig valóban csak a városokban kereshetjük (Tóth E 2006A 66). Ennek ellenére az elsősorban városi„templomokhoz" kötődő istentiszteleti keresztény szertartások alkalmanként kimehettek a temetőbe, sőt keresztény oltárok is előkerültek innen.994

A provinciák városaiban - így Sopianaeban - kevéssé számíthatunk Róma városához vagy más császári székhelyekéhez hasonló gazdagságra, melyből a monumentális bazilikák erednek. A hármas kritérium: mártír/ ereklye-felirat, temetőbazilika és a mártír helyi hagyományának megléte (Testini 1980 126-127) Pécs esetében ezért csak módosítva alkalmazható.995 A késő antik Sopianaeban - ellentétben Savariával - majdnem teljesen megszűnt a sírfeliratok készítésének szokása.996 Amennyiben pedig mártírsír azonosításához Pécsett is temetői bazilika szükséges (Hudák - Nagy 2005A 69 2005B 69 Hudák 2012 103 112), úgy nem kizárt, hogy a viszonylag későn felemelkedő Sopianae esetében meg kell elégednünk a 4-5. században - formájától függetlenül - szintén gyakran bazilikának nevezett mauzóleumok vagy cella memoriaek valamelyikével. A szabály harmadik eleméről, miszerint a mártírnak helyi hagyománya kell legyen, a németországi temetők esetén bizonyosodott be, hogy önmagában még akkor sem alkalmas mártírsír azonosítására, ha sírkamrát találnak a helyszínen (Schmidt 2000). Pécsett pedig a provincia 5-10. századi keresztény szempontból szerencsétlen viszonyai folytán semmilyen ókeresztény mártír hagyomány nem maradt fenn.997 A fentiekben utaltunk rá, hogy legalább két helyen mégis elképzelhető ereklye, illetve mártírsír (I., illetve V. sírk.). Mindez azért fontos, mert a temetői bazilikák mártírsírokhoz kapcsolódtak.

A pécsi késő antik temetőben három helyen feltételezték eddig temetői bazilika meglétét (Gosztonyi 1943 140 Fülep 1984 295, Tóth E 2001A 1130 1132 Makkay 2007 87). Az egyik a mai székesegyház és főleg altemplomának környéke.998 Gosztonyi Gyula állítása szerint itt római alapfalakat talált Szőnyi Ottó és Möller István 1922-ben, Szalágyi István narthex és átrium nyomaira bukkant, illetve ő maga egy hatszögletű baptisterium alapjának nyomát fedezte fel a székesegyház alatti csatorna csatlakozási pontján, amelynek utódját, egy 11. századi keresztelőkápolna nyomait Flenszlmann Imre még látta a 19. században (Gosztonyi 1943 37 139-142).999 A helyszín azonosítását további három ok támaszthatja alá. Egyrészt a közelben találhatók az eddig ismert legnagyobb és legszebb ókeresztény temetői építmények, másrészt a temető legkiemelkedőbb helyéről van szó, harmadrészt a középkori székesegyházat az ókeresztény bazilika utódjának tekintik.1000 A pécsi székesegyház

választása eredetileg inkább pragmatikus volt (mártírsírok felett a temetőkben), falakon belüli megjelenésük ideológiai alátámasztása pedig csak később született meg (Lavan 2003B 175).

994 Oltár volt például a római Pamfilio temetőben (Testini 1980 128-129), de ez nem általános, mint ahogy keresztelőkápolnák is csak elvétve voltak a katakombákban (például Pontianus-katakomba, Priscilla-katakomba - Hudák - Nagy 2005A 52 2005B 52).

995 A mártírsír Battista De Rossi által megadott három bizonyítéka: 1./ később kápolna vagy bazilika épült fölé, 2./ lépcső vezetett le a sírhoz, 3./ felirat (akár zarándokok által odakarcolt graffiti) és festmény került a sírhoz (Marucchi - Vecchierello 1935 108).

996 A római katakombák mártírsírjainak felismerését sokszor megkönnyítette a feliraton szereplő „martyr" szó vagy "M"- betűs jelzés (Marucchi - Vecchierello 1935 105). Pécsett ez a segítség sajnos nem áll rendelkezésre.

997 A pécsi székesegyház Szent Mór-kápolnájában őrzött Szent Faustinus csontváz ereklye jóval későbbi ajándékként került oda. Ugyanakkor a Szent Mór kápolna alatt valóban előkerültek római téglasírok és esetleg kripta is, az utóbbi kora azonban ismeretlen (Haas 1852A 390).

998 A székesegyház előtti oszlopokat Henszlmann Imre vélte ókeresztény bazilika maradványainak, míg Nagy Lajos és Gosztonyi Gyula a bazilika helyét a székesegyház alá tette (Henszlmann 1876 59 Szőnyi 1927A 182 Nagy L 1938 34-36 Gosztonyi 1939-40 30 36-38 57-58 61 -63 259-262 280 1943 140-142 Fülep 1984 53 Visy 2007B). Az 1872-től többször is felbukkant oszlopalapzatok bizonyosan nem római koriak, hanem valószínűleg a mai püspöki palota középkori elődjéhez tartoztak (Kikindai András, a terület legutóbbi ásatójának szóbeli közlése), így nem is lehettek egy 4. századi ókeresztény temetői bazilika maradványai. Az oszlopok között talált járószint téglái pedig a mai püspöki palota keleti oldalához csatlakoznak, így azok sem lehetnek egy ókeresztény bazilika padlózatának részei. Jól mutatja mindezt az oszlopok építői által részben megrongált R/30. számú római sír, mely Möller István helyszínrajzán szerepel (Fülep 1984 53). A székesegyház alatti bazilika Gosztonyi Gyula által rekonstruált képe biztosan nem valós, hiszen virtuálisan modellezve annak katekumen udvara a föld alá futott volna (Kraft János geomorfológiai adatai alapján Fülöp Bálint modellezte).

999 A székesegyház É-i oldala alatt elfutó vízvezeték - melynek egy részét később, a középkorban átépítették - eredetileg talán a feltételezett temetői bazilikát kerülte meg (Gosztonyi 1939A 36 61).

1000 Középkori keresztény templomok épültek Valeria területén Aquincumban, a Vöröskereszt utcai bazilika felett (Feren-