Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
11.3. Kiemelt sírok és mártírkultusz Sopianae temetőjében 209- Birodalmi stílusú, nagyobb méretű sírépítmény a proviciális város temetőjének legkimagaslóbb pontján.970- Ablakokkal és nyitható ajtókkal971 látták el, vagyis a helyi családi sírkamráktól eltérő módon biztosították a bejárást, a szellőzést és a természetes megvilágítást.- Centrális szerkezetének köszönhetően egy kört leírva lehet elhaladni a sír előtt a boltívek alatt és pillérek között.972- Egyetlen sírt helyeztek el az épületben, mégpedig fő helyen, a bejárattal szemben, vagyis biztosan nem családi sírkamráról volt szó, hanem kiemelt sírhelyről és síremlékről.- A sírláda rövidsége utalhat arra, hogy eleve csak csontok (ereklyék) kerültek bele, melyek egy sok évtizeddel korábban kivégzett mártírhoz tartozhattak 973 Ugyanakkor a„kőpárna"a csontok elrendezésére és a maradványok keletelésére utal. (A másik lehetőség, hogy gyermek vagy nagyon alacsony felnőtt került a sírba.)- Fentebb már láttuk, hogy a jelesebb sírok fölé Róma katakombáiban arcosolium épült, akár utólag is. A pécsi sírkamrák esetén itt van az egyetlen ismert arcosolium,974 mely szintén a sír megbecsülését mutatja. Ez a tisztelet a sírkamra ismert keresztény jellegei okán feltehetően a halott keresztényi nagyságának szólt.- A sír mellett talált kő posztamensek egyrészt az ajándékok, másrészt a szent sírok mellett szokásos szent olajak (mécsesek) tartóhelyei lehettek. Egyetlen másik pécsi sírkamrában sem volt posz- tamens, ami arra utal, hogy az ókeresztény temetési szertartások során a családi hypogeumokban nem volt kiemelt hely otthagyott ételek és italok számára. Az V. sírkamrában tehát mindez szintén nem a temetéshez, hanem olyasvalamihez kapcsolódhatott, ami a többi sírkamránál nem volt szokás. Ez pedig a rendszeres látogatás.- A vakolaton az építők vagy zarándokok által benyomott keresztény szimbólumok (Krisztus-monogram) láthatók, mégpedig a sírkamra eredeti megépítése idejéből.- Annak ellenére, hogy nem családi sírkamra volt, és nem szándékoztak újabb családtagokat elhelyezni benne, később mégis újjáépítették. Eközben épen és érintetlenül megőrizték azt a sírt, aminek megbecsülése okán az egész újjáépítés történt.975- A pécsi sírkamrák egymáshoz való közelsége szentkultuszra utal (Kádár 1938-39 15. note Hudák 2009). Az V. és a IV. sírkamrák közé, kis helyre beszorítva megépült az I. sírkamra. Hogy az építők az ebből adódó gondokat kikerüljék, kénytelenek voltak kissé elfordítani és mélyebben alapozni.976 A statikailag és hidrogeológiailag nehezen megindokolható elhelyezés az építészeti szabályokat is felülíró keresztény vallási szokást, a depositio ad sanctos szokását mutatja.977 Amennyiben egyszerűen a családtagok sírjai csoportosultak volna az épület körül, akkor nehezen magyarázható lenne, hogy az V. sírkamrába később miért nem temetkeztek, noha más sírkamrákban ez még olyan esetben is megtörtént, mikor eredetileg bizonyíthatóan csak egy sírládát terveztek behelyezni (Ókeresztény Mauzóleum). A„szent sír" közelében való temetkezés persze elsősorban a gazdagok privilégiu970 Nagyon hasonló topológiai fekvés tapasztalható Nis temetőjének mártíriuma elhelyezkedésénél: a temető Ny-i részén, kimagasló helyen, a városra való kilátással (Rakocija 2011 19). 971 Az ajtó tengelytartó perselyének helye megmaradt, a bejárat küszöbének belső éle kopott volt. 972 Ambrus püspök Milánóban Gervasius és Protasius maradványait 386-ban saját bazilikájába vitette, ahova eztán a közösség is bejárhatott (korábban császári engedély kellett a jelesebb halottak városfalakon belüli eltemetéséhez, még 400 körül is ellenállásba ütközött az ilyen szándék - Marcus Diaconus Vita Porphyrii 22 Volp 2002 116-117). A körüljárhatóság okán építtette Damasus pápa a kettős lépcsőt Szent Péter és Marcellinus sírjához, ahol az egyiken a lefelé haladó, másikon pedig a távozó zarándokok járhattak. Rómában már Constantinus idején olyan lépcsősoros konstrukciókat alakítottak ki Szent Lőrinc és Szent Péter szentélyeinél, melyeket végigjárva rítussá vált a sírok megközelítése (Brown P 1993 114). 973 Az ereklyeládák általában még teljes test (csontváz) felemelése esetén is kisebbek, mint a normál koporsók vagy sírládák (Dyggve 1951 103). 974 A VII. sírkamrában legfeljebb csak feltételezhetünk a sírkamra É-i végén egy leválasztott pszeudo-arcosoliumot. 975 Salonában is van rá példa, hogy a korabeli átépítések során a korábbi kultuszépületek megtartották eredeti formájukat, ami kiemelt tiszteletre utal (Dyggve 1951 23). 976 A Péter-Pál sírkamra és az V. sírkamra építésének statikai viszonyaira Kraft János hívta fel a figyelmemet. 977 Hasonló mellétemetés közeli példája például Nis mártíriumánál ismert (Rakocija 2011 22-23), illetve a közeli lovia temetőjében is feltételezhető (Magyar 2012 136 Hudák 2012 111).
