Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
10. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében
176 7 0. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében ményeik többsége is a 4. században keletkezett. Ez pedig közvetlen a pécsi sírkamrák építése előtti vagy azzal megegyező időszakot jelenti. Egyes vélemények szerint az ókeresztény művészet eleve nyugaton született meg (Marucchi - Vecchierello 1935 270). A nálunk megfestett témák igazi eredete valóban Rómában keresendő. A pécsi sírkamrák festményein a bibliai témák alkalmazása (Bűnbeesés, Noé, Jónás, Dániel, Napkeleti bölcsek) olyan külön itáliai hatásnak is tekinthetők, melyek Nyugat-Európában vagy a Balkánon már nem jelentek meg (Hudák - Nagy 2005AB 48-49). Péter és Pál ábrázolása ugyan a Balkánra is eljutott, de végül is ők Róma város szentjei voltak! Az imitatio Romáé szokása a nyugati egyházon belül az ókeresztény kortól máig érvényesül. Péter és Pál balkáni, valamint pannoniai festményeken való megjelenése egyrészt Róma egyházi fennhatóságra való törekvésének, másrészt akár az ariánusokkal szembeni erőteljes ortodox propaganda hatásának volt köszönhető. Talán a 382. évi római zsinat következményének tekinthetjük a pécsi sírkamrák bibliai témákkal történő kifestésének nagy hullámát (Kádár 1938-39 9 Hudák - Nagy 2005AB 35 49-50). Néhány példa a pécsi sírkamrák Róma felé mutató festménymotívumai közül: Az I. sírkamra É-i falán látható színes szalagmotívumok együttesének analógiája szintén megtalálható Rómában, mégpedig a Ss. Pietro e Marcellino-katakombában, nem beszélve arról, hogy éppen ebben a katakombában bukkant fel a négy pannoniai kőfaragó mártír hamvainak felirata, illetve a 22. helyiségben a Péter-Pál jelenet legjobb 4. század végi párhuzama is (Wilpert 1903 Taf. 188 Hudák - Nagy 2005AB 35 67). Ahogy fentebb említettük, a pécsi ókeresztény mauzóleum pálmaág-motívumának közeli analógiája a Comodilla-katakombában található. Végül a borostyánlevél megjelenése a pécsi Jónás-jeleneten Jeromos Vulgatáján keresztül szintén a római ortodoxiához köthető (Heidl 2005A 221-235 Hudák 2009B61-63). Összegezve, a helyi adottságokon alapuló hagyományok továbbélése mellett egyrészt a birodalmi, másrészt a keleti és balkáni, valamint a nyugati, vagyis itáliai hatások is kimutathatók a pécsi késő antik temető ókeresztény sírkamráinál. Keleti hatás alapvetően maga a kereszténység, illetve az épületek kétszintes kialakítása. Sopianae és a Balkán közelségét mutatja a sírkamrák közel egy időben elterjedő kifestése - különösen a Rómából közösen átvett motívumokkal. Róma város sopianaei imitációja pedig a keresztény térítés itáliai kiindulópontjaiban, a szentek/mártírok tiszteletének sírközpontúságában, a közösen tisztelt mártírokban (4-5 kőfaragó, Quirinus) a pannoniai ortodox püspökségek itáliai alárendeltségében, a pannoniai és itáliai városok közti közvetlen kapcsolatokban, az ortodoxia győzelmében és a katakombafestészet átvételében található meg.
