Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
10. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében
7 0.3. Keleti és balkáni jellegek 173 esetében ilyenekről alig beszélhetünk.786 Mégis erősen számíthatunk a görögség jelenlétére, hiszen a jóval távolabbi Lyonban is görög nyelvű volt a 2. század hetvenes éveiben a keresztény közösség és Rómában is csak a 2. század közepén jelentkeznek először az egyházi ellatinosodás jelei.787 A görög nyelv Sopianaeban való használatának bizonyítéka lenne egy maszkos gyöngy, feltehetően görög betűs felirattal (Kovács P 2001 35 Magyar 2007 54). Az ókeresztények által közvetetten átvett sírkamraépítés szokása szintén kelet felé, a korábbi sziklasírokra, barlangsírokra vagy akár Jézus sírjára, mint előképre vezethető vissza. Mindezzel a kutatás már a 19. században tisztában volt (De Rossi 1874 150). Gosztonyi Gyula építészként a pécsi temetői épületeket szintén keletről eredeztette: Pécsett a Szíriái temetőtípus egy fejlettebb változatáról van szó, amelynél a sírkamra és felépítményének megközelítése egymástól függetlenül történik. A föld alatti sírkamrák és föld feletti sírok vegyes rendszere alkalmazásának eredetét tehát Szíriában látta, de hasonló szokást talált Kis-Ázsiában és Észak-Afrika egyes részein is (Gosztonyi 1943 38 80 97). A pécsi sírkamrák kétszintes alaprajzát a Balkán-félsziget késő antik sírkamráival (Nis, Thessaloniki, Szófia, Silistra, Hissar, Beska, Jagodin) rokonította Tóth Endre is,788 ugyanakkor a sírkamrák Balkánra jellemző kupolás boltozása, mely Nisben még előfordul, Sopianaeban már nem jelenik meg. Reiner Sörries összefoglalásában a balkáni és valeriai sírépítészet közös jellemzői a kétszintes vagy félig földbe süllyesztett dongaboltos sírkamrák elterjedése (Sörries 2011 339). Meg kell említeni, hogy a legtöbbet megújított keresztény sír, például Szent Péter sírja is kétszintes lehetett a 4. században, mert Anaklét pápa kápolnát emelt fölé, és a vatikáni temetőben sorra épültek a kápolnák és mauzóleumok (Marucchi - Vecchierello 1935 144-145). A három fő pécsi késő antik temetői épülettípus (két szintes, csak felszíni, illetve félig földbe süllyesztett) közül döntő többséget adó kétszintes típus Észak-ltáliában (Verona) és Nyugat-Európában (Chur) mégis csak elvétve fordul elő. Nyugaton inkább a föld feletti sírépítmények voltak a jellemzők,789 így ott festett sírkamrák is ritkák voltak (Nagy L 1938 133). A sírkamrák építésének divatja pedig a Dráva feletti területeken leginkább Valériában terjedt el.790 A felszíni temetői épületek Észak-ltáliára és Dalmatiára visszavezetett eredeztetése (Tóth E 1991B 744 1994B 252-253) leszűkítésnek tűnik. Alapvetően a mausoleum is keleti,791 alkalmazása a pogány görögségnél főleg a hellenizmus idején élt tovább, de a keresztények is alkalmazták. A pécsi késő antik temető cella memoriae épületeinek alaprajza a görög kistemplomokig visszavezethető,792 legfőképpen a templom prostylos alaprajzát utánozva (Vitruvius, De architectura 111.2/3. Gosztonyi 1943 127). Ejnar Dyggve a salonai Marusinac temető épületeiben André Grabar nyomán szíriai és mezopotámiai hatásokat látott és az Anastasius-mauzóleum leírásakor fel is sorolta e keleti elemeket (Grabar 1946 97 Dyggve - Egger 1939 24). John Bryan Ward-Perkins továbblépve egyenesen pogány formákból eredeztette az ókeresztény temetői épületek építészeti elemeit, mondván, hogy az Anastasius-mauzóleumnak sincsenek ókeresztény előzményei (Ward-Perkins 1969 8 Fülep 1984 41). Ugyanakkor mások a mártíriumok zsidó előzményeire hívták fel a figyelmet (Frend 1969 25). Bár már a Kr. u. 95-ben Domitianus által kereszténysége miatt kivégeztetett Manius Acilius Glabrio consul sírja fölé is kápolna került (Priscilla-katakomba-Görög-kápolna - Lanciani 1892 8), ez nem 1. századi, hanem valószínűleg inkább 4. száza786 Keresztény feliratok Nagy Constantinustól készültek igazán nagy számban - főleg sírfeliratok (Róma katakombáiban sokszor csak graffiti formájában). 787 Az egyházi latin-nyelvűség először talán Észak-Afrikában jelent meg a 2. században (Volp 2002 149). A római liturgia nyelvének latinizálása csakDamasus idején ment végbe (Klauser 1946 Dolhai 2001 144). Sirmiumban is a 4. század második felére kerültek többségbe a latin nyelvű püspökök a görögnyelvűekkel szemben (Nagy Levente 2012 64). Az első keresztények viszont Pannóniában is görög nyelvűek lehettek (Kádár 1939 52). 788 Lazar Mirkovic nyomán Fülep Ferenc a Korsós sírkamra festett szőlőindáit hasonlította a nisihez. Továbbá a 4. század végére datált nisi sírkamra központi sírja felett szögletes ereklyetartó is volt, amelynek lehetősége a Péter-Pál sírkamra esetében is felmerült. A kerítésrács-motívum megjelenése pedig még ennél is közvetlenebb egyezést mutat. (MirkoviC 1954-55 53-72 1956 Fülep 1984 39) 789 Tóth E 1990 26 1991B 744 2001A 1129 2006A 68 - Például A Mediterráneum legnyugatibb részéhez tartozó Portugál területen már a 3. század 2. felében megjelent az apszisos memória-épület (Quinta de Marim, Milreu, S. Cucufate), alattuk azonban üreges sírkamrát nem találtak, csak sírt (Graen1-2). 790 Kővágószőlős: Burger 1985-86 65-229, Mágocs: Gábor O 1998, Dunaszekcső: közöletlen, lovia: Tóth E 1987-88 20-60, Aquincumi sír/sírkamra: Madarassy 2000 33-34. 791 Mausólost Kr. e. 352-ben temették el Halikarnassosban (Bodrum). Élethű domborműves ábrázolásokkal díszített síremléke a nagy felszíni síremlékek névadójává vált. 792 A keleti részekkel kapcsolatban levő görög területeken mára rómaiak előtt divat volt a sírkamrák fölé görög kistemp- lom formájú emléképületet emelni. Ilyen értelemben a pécsi ókeresztény sírkamrák felszíni építményei leginkább a római típusú apszisos záródásukkal térnek el görög előképeiktől (kivéve a II. sírkamráét, mely nem apszisos végű).
