Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
8. A temető topográfiája
8.3. Forrásfoglalások, árkok, vízvezetékek katalógusa 157 si munkái közben. A székesegyház déli homlokzatától D felé indulva később enyhén délnyugatnak tért el (Boros 2002 8). 4. XIX. sírkamra feletti épület K-i támpillére egy betemetett É-D irányú árokra épült. Az árkot a 4. század 2. fele előtt használták és a cella memoriae építésekor már be volt temetve. 5. XX. sírkamra lejárati gödre átvágott egy „V" keresztmetszetű K-Ny irányú árkot, mely aztán É felé kanyarodott (Visy 2007A 7). Az árkot tehát a 4. század 2. fele előtt használták, a sírkamra építésének idejére már betöltötték. 6. A Szent István tér 12. előtt, az úttest alatt az 1927. évi csatornázáskor Fejes György vörös kerámia vízvezetékcsöveket talált (Ltsz. 1927/327-1.). Fülep Ferenc római korinak tartotta (Fülep 1984 23). Amennyiben valóban antik, úgy nagy valószínűséggel a temető használata előtti időszakból való, vagyis 1-2. századi lehet. A vezeték iránya feltételezhetően É-D volt. 7. A Káptalan u. 5. előtt (korábban Kelemen kanonok háza, ma múzeum) 1868-ban kő, tégla, valamint szürke kerámia vízvezetékcső került elő. Fülep Ferenc rómainak határozta meg, bár hozzátette, hogy román és gótikus középkori leletek voltak a közelben (Századok 1868, Fülep - Burger 1981 41 Fülep 1984 23). A vezeték iránya itt a domborzati viszonyoknak megfelelően ÉK-DNy lehetett, mivel a Mecsek lábának D felé lejtő részét régi patakmedrek völgyei vágják át. Talán ennek a vezetéknek volt a déli folytatása a Szent István tér 12-nél (Pezsgőgyár) 1927-ben csatornázás alkalmával talált agyag vízvezetékcső (Fülep - Burger 1981 30). 8. A Vili—IX. sírkamráktól É-ra, a 19. századi Amtmann Prosper szobor É-i oldalánál É-D irányú árkot talált Török Gyula, melynek feltárt hossza 7,5 m volt, szélessége pedig 1,5 m (Fülep 1984 61 ).715 9. A József utcában (Sopianaetól É-ra) 2,2 m mélységben 30 cm hosszú római téglákból épített vezeték részletét találták. Ugyanakkor tőle K-re 5 méterre, 20 cm-rel mélyebben római téglapadlószerű rész került elő (Fülep - Burger 1980 113 Fülep 1984 24). A vezeték a K-Ny iránytól néhány fokkal ÉK-DNy irányban eltérve feküdt. 10.1967-ben a Kulich Gyula utcában (Sopianaetól É-ra) egy tégla aljú és tufából épült falu vízvezeték 5 m hosszú szakasza került elő. Belső magassága 50 cm, szélessége 40 cm, falának átmérője 20 cm volt. Alján 10-12 cm vastag kakit réteg rakódott le (Fetter 1971 Fülep - Burger 1981 110-111). A vezeték irányát nem ismerve, csupán feltételezhető, hogy ÉK-DNy irányba futott. Fülep Ferenc következtetése - miszerint a Tettye vizét vezette Sopianae városba (Fülep 1984 24) - helytállónak tűnik, mivel az irány megfelelő és a patak ma is a legmeszesebb mecseki vizek közé tartozik, így a vezeték alján talált vastag mészkiválás is azonosítható. Amennyiben összekötjük a Kulich Gy. utcát a tőle DNy-ra mélyebben található Széchenyi térrel, talán megkapjuk a vezeték körülbelüli vonalát, mely megegyezik a 3-5. századi temető K-i szélével. Fia pedig a vezeték és a temető a római koron belül egykorúak, úgy a víz természetesen itt is ki kellett, hogy kerülje a temetőt.716 11-16. Az Ágoston téren, az Ágoston utca 35. szám előtt (Sopianae városától ÉK-re) 1936-ban Fejes György ásta ki egy vízvezeték 28 m hosszú 110 cm mélyen fekvő szakaszát (Fejes 1936, Fülep 1984 24). Falai 35 cm széles, 20 cm vastag mészkövekből álltak, közepén pedig nagy téglákkal fedett csatorna volt. Fejes György meghatározásában római kori vezeték. A Flavi-hegy felől jövő vezeték ÉK-DNy irányú volt. Fülep Ferenc az Ágoston tér címszó alatt további öt vízvezeték maradványt sorolt be (Török Gy 1968A, Fülep - Burger 1981 120 Fülep 1984 24), melyek a Fürdő u. és a Munkácsy M. u. területén kerültek elő a Széchenyi tértől DNy-ra. Összekötésüket talán a víz Ágoston tértől DNy-i irányú elvezetésének feltételezése alapozta meg. Valószínű, hogy nem a városba vezettek, hanem elkerülték azt. 715 Ugyanitt egy négyzetes gödörben római kori falak is voltak. 716 Itt jegyzendő meg, hogy a Szőnyi Ottó által említett közeli, Anna utcai vízvezetéket bizonytalan kormeghatározása miatt Fülep Ferenc nem tartotta római korinak, így felsorolásából elhagyta (Szőnyi 1907 11 Fűlep - Burger 1981 112 Fülep 1984 Nagy T 1987-88 220).
