Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok

7.5. Szimbólumok

7.5.4. Krisztus-monogram

141

Talán kevésbé gyűlölték az ortodoxokat, mint azok őket, ezért vallási türelmetlenségükre - a még Scythiában/ Gothiában elkövetett tetteiket, Theoderich utolsó itáliai éveit, illetve a vandálok Észak-Afrikában vendégszereplését kivéve - ritkábban akadt példa (Bóna 1969 271 ).610 ATrierből (Treveri) származó Salvianus szerint a germánok türelme odáig ment, hogy az idegen keresztény papokban is Istent tisztelték (Degubern. Dei, VII. 39.).6" Külön kell azonban választani a birodalmi arianizmust a germánokétól. Az ariánusok Origenesig visszavezethető vallási racionalizmusuk okán sokáig a szentektől612 és azok ábrázolásától is idegenkedtek.613 Nagy Constantinus császárt ariánus püspök keresztelte meg, valamint fia II. Constantius a mursai Valens püspök révén valóban ariánus császár is volt, mégis mindketten verettek Krisztus-monogrammal ellátott pénzeket, vagyis a jelképet nagy valószínűséggel az ariánus keresztények is bátran használták (Migotti 1997a 104). Az ariánus képel- lenességről kevés adat van csakúgy, mint ahogy a 4. század végi origenista vitákban felmerülő képellenesség- ről (Bugár 2004 I 39). A forrás szerint Konstantinápolyban II. Constantius uralkodása alatt (337-361) hatalomra jutott ariánusok ledöntötték a Nagy Constantinus által néhány évvel korábban felállított pátriárka-szobrokat (Parastaseis syntomoichronikai - Bugár 2004 276-277). Ezzel szemben a Rómát 457-ben és 537-ben feldúló gotok a főbb templomokat - képeikkel együtt -megkímélték (Lanciani 1892 324). Ezzel a germánokra áttérve elmondható, hogy a gót uralom idején épült a ravennai ariánusok temploma,614 melynek az ariánus teológiai racionalizmus okán nincsen pastoforiuma (Vanyó 1988 89). A gótok által 410-ben feldúlt lateráni bazilika homlokzatára sem kerültek vissza az apostol szobrok (Vanyó 2005 82). Egyebekben azonban markáns építészeti és ezáltal rítusbeli különbség nem fedezhető fel az egykorú niceanus és ariánus templomok között, pedig sok városban (Milánó, Ravenna stb.) egymás mellett voltak vagy éppen átvették egymás templomait: például Gradoban a Basilica Piazza Victoriát, Ravennában San Apollinare Nuovót vagy St. Peter im Holz-ban a temetőtemplomot (Sörries 2011 61 69 137 145).615 Az ariánus germánok tehát bizonyos„puritánsággal"szemlélték a képeket és talán előnyben részesítették az egyszerűbb, sematizáló vagy absztrahálható szimbólumokat (Cséfalvay 2002 17), vagy a ravennai S. Apollianre Nuovo eredeti 6. századi Orpheus-Krisztus-ábrája alapján az antik allegóriákat (Vanyó 2005 99-101). Ez utóbbi templom mozaikjai esetén még az is feltételezhető, hogy ugyanazokat a művészeket bízták meg díszítésére, mint a katolikusok (Montanari 2010 42 104). Az Itáliába bevonuló germánok valóban kevésbé használták a Krisztus-monogramot, mint jelképet, de az 5-6. századtól már amúgy is mindenhol inkább a kereszt terjedt el. A római és germán ariánusok közös tulajdonsága lehetett, hogy Krisztus isteni eredetét tagadva nem voltak hajlandók kimondani rá az igaz isten (verus Deus) jelzőt.616 Az alfa és omega betűkkel kiegészített Krisztus-monogramok így biztosan nem ariánus ábrázolások (Salzman 1990 210 KaplareviC 2011 51), hiszen az alfa megjelenése Krisztus kezdetektől való isteni voltára utal. A hatalomhoz való viszony alapján Eusebios és az ariánus császárok a cesaropapizmus felé hajlottak, ezzel szemben a germánok kialakuló egyházai törzsi egyházak voltak törzsfők vagy királyok vezetésével.617 Amennyiben 381 előtti ariánus képi jeleket keresünk Pécsett, azt leginkább a császárok magasztalásában találhatnánk meg (ami nem kifejezetten temetői téma) vagy egy olyan Krisztus-ábrában, amelyik az 500 körül épült ravennai ariánus baptisteriumban látható.618

610 A scholionok szerint viszont az ariánusok sem lelkesedtek a 4. század végén az ortodoxokért (Id. Dissertatio Maximini contra Ambrosium).

611 Szent Ágoston meg is különböztette a germánokat egymástól: Radagaisus pogány gótjait kegyetlenebbnek írta le, mint Alarich ariánus gótjait (De civ. Dei 1.1,1.4,1.7,4.2, 5.23).

612 Önálló ariánus szentkultusz kialakulása esetén kézenfekvő lett volna Arius külön tisztelete, amiről nem tudunk. A Jeru- zsálemi Kyrillos által 350-ben említett mártírok (Katekh. 10,19.) és a szintén kereszténysége miatt megölt Sabas (Passió S. Sabae Gothi 5-6.) még ortodoxok voltak. Az első nagyobb gothiai keresztényüldözés 350-ig tartott, míg a második 372-ben volt. (Hudák 2007)

613 Virgilius/Vigilius pápától tudjuk, hogy a germánok kegyetlen háborút indítottak a szentek ellen, megtámadták a sírokat és lerombolták a szentségeket. Éppen ezért kellett a mártírsírokat és ereklyéket az 537. évi invázió után beköltöztetni a városba (Lanciaini 1892 324-325).

614 Korábban Salvator-templom, majd a 6. században Szent Márton-templom, a 9. századtól pedig S. Apollinare Nuovo.

615 A svájci Lavant csarnoktemplomában két kléruspad volt, ami alapján még az a lehetőség is felmerült, hogy ortodoxok és ariánusok együtt használták a templomot. Hasonló lehetőség merült fel Hemmaberg kettős templománál is. (Sörries 2011 144 147).

616 Ariánus formulának tekinthető a négy kőfaragó passiójában, amikor Quirillus beszédében az Atya, a Fiú és a Szentlélek együtt teremtették a világot (Hudák 2012 70).

617 Theophilos ugyan a scythiai egyház püspökeként vett részt a niceai zsinaton (Patrum Nicaenorum nomina 56-57 64 70), de valószínűleg görögöket képviselt. Scythián kívüli gót területen pedig nem volt szabályos gót egyházszervezet (Amm. Marc. 31,12,8), hiszen városaik sem voltak és a liturgia is sátrakban zajlott (Sózom. Hist. Eccl. 6, 37 Hudák 2007 Ij. 27).

618 A ravennai ariánus baptisterium Krisztusa nem kelet felől (vagyis a Nap felől) jön, hanem arra megy, mivel szerintük nem eredendően isteni lény (a Krisztus-monogramok elhelyezésével kapcsolatban hasonló megkülönböztető irá-