Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
134 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok 7.5.2. Kerítésrács-564 és Paradicsom-ábrázolás565 (illusztrációk:299.p. 7.5.2.1-7.5.23.) A Paradicsom óperzsa eredetű szó: pairi daeza, ami kerítést jelent (Géczi 1998 10 41). A Bibliában szereplő Gan Edhen (Édenkert) fogalom az elkerített Paradicsomot jelöli, ahol a leírás szerint a Fizon, a Gihon, a Tigris és az Eufrátesz voltak az eredeti határok.566 A határok rácsmintával való jelölése tehát elfogadható. A pécsi sírkamrák igen közeli párhuzamát jelentő Jagodin-Mala sírkamrájában ott látjuk a rácsábrázolást Péterrel és Pállal. A római Marco Marcellino e Damaso-katakomba egyik falfülkéjét valóban ráccsal zárták le, a Via Dino Compagni- katakombájának a helyiségeit választotta le rács és a Szent Marcellinus és Petrus-katakomba szentjeinek síremlékét is a Damasus által készíttetett hasonló rács zárja le (Nicolai - Bisconti - Mazzoleni 2002 45 48 51). A Via Lat- ina-katakombájában is ismert ilyen rács. A S. Syriaca Róma városi katakombában pedig a Paradicsom-kápolna arcosoliumán láthatjuk legkifejezőbben az Éden kerítését (MirkoviC 1954-55 69 1956 97). A sírkamrák vagy sírládák is zárt területűek, egyszerűen azonosíthatók azzal a hellyel, ahonnan az igaz keresztény számára egyenes út vezet a Paradicsomba (Sághy 2003 257 Visy 2012).567 Adódik a hasonlóság: ha a halott lelke eljutott a Paradicsomba, a testet körülvevő tér, a sírkamra szimbolikusan szintén a Paradicsom területe.568 A családi sírkamrák festményei ezt utánozták. A teret a falfestményeken a Paradicsom növényei (pálma, szőlő) és állatai (páva, galamb) népesítik be, határait pedig annak kerítése jelöli. A kerítés másik értelmezése alapján a nemrég elhunyt keresztény lelke a Paradicsom kapui előtt vár a bebocsátásra, ide azonban az élők már nem követhetik. A sírkamra falain levő szimbolikus rácsok ebben az esetben is a Paradicsomot mutatnák, ahová a halott teste természetesen nem jutott be, lelke azonban már igen. Tehát a sírkamra végül nem is any- nyira a Paradicsom jelképes területe, hanem a határa, terminus élet és halál, evilág és túlvilág találkozásánál, az élők és holtak birodalma közt, a vágyott Paradicsom kerítésének közvetlen közelében. Növényi minták láthatók Pécsett az l-ll. és a XXXIII. sírkamrák falán, illetve rácsminták a II. sírkamrában, a G/1 -2. ikersírban, a XX. sírkamra K-i sírjában és egy téglán.569 (Az állatalakos ábrázolások említése alapján esetleg a XII. sírépítmény festett sírjánál is hasonlót feltételezhetünk.) A XIX. sírkamra két sírját pedig valódi téglarács választja el egymástól.570 564 Róma katakombáiban az arcosoliumhoz kapcsolódó alacsony falat parieticulumnak hívták, ahogy ezt egy felirat is említi. A gazdag szarkofágos sírhelyeket büsztökkel díszített oszlopok (hermulae) által tagolt márványrács (transennae/ clatra) vette körül, amit gyakran falfestményeken is ábrázoltak (például a Cyriaca-temetőben). (Marucchi - Vecchierello 1935 100 112) Az oszlopok Róma katakombáinak festményein néha helyettesíthették is a kerítést (Testini 1980 84 143 HudAk - Nagy 2008). A festett és valódi kerítés azonossága Nis esetében is szembetűnő (Rakocija 2011 42). A rácsmotívum nemcsak a sírkamrákban, de a templomok falfestményein is előfordul (Migotti 1997a 35,1997b 215). Rácsábrázolások bővebb felsorolása: HudAk 2003 HudAk - Nagy 2005AB 30. A kerítés motívumok korabeli irodalmi és képi szimbolikájáról legújabban: Nagy Levente 2012 66-67. 565 A keresztény Paradicsom-ábrázolások legfőbb inspirálói a János Evangéliuma és a Jelenések könyve idevonatkozó részletei lehettek (Jn 6,58 Jel 2,7 Montanari 2010 18 80-81). A temetői Paradicsom-ábrázolások jelentésének azonosításához kétségtelenül legautentikusabb forrás, ha az a korabeli sírfeliraton is szerepel: például DEVS PERDVCATTE IN PARADISVM („Isten bevezet a Paradicsomba"- Marucchi - Vecchierello 1935 284). 566 Nis 3. síramrájának Ny-i falán a Krisztus-monogram alatt egy templom épületből eredve ábrázolták jelképesen ezeket a folyókat (Rakocija 2011 40). Az Édenkert e folyók által határolt zárt területként is értelmezhető. A Paradicsom ószövetségi héber jelentése: gyümölcs, díszkert. Xenophon nevezte először Paradicsomnak a perzsa királyi parkokat, melyek a zsidók és ókeresztények számára egyaránt segítettek Kánaánt, sőt a túlvilági Édent vagy Paradicsomot elképzelni (Géczi 1998 5 10 41). 567 Lullingstone három festett oráns alakja közül egyről éppen azért feltételezhető, hogy a halott teljes alakos portréja, mivel csak az ő háta mögött látható rács vagy függönyminta a túlvilág határaként (Branigan 1980 270). 568 A szentek/mártírok sírja Tours-i Szent Gergely számára bepillantás volt a Paradicsomba (Brown P 1993 102). Lucianus pap 415-ben, Szent István sírjánál érezte úgy, hogy a Paradicsomban van: olyan édes illat szállt fel a helyről, amilyet ember még azelőtt soha nem érzett, olyannyira, hogy azt hittük, a Paradicsom drága kertjében állunk (Epistula Luciani 2. pl, 8.815. - Brown P 1993 119 - ford. Sághy M). 569 A Pécsi Püspökség birtokában levő római tégla töredéke a Cella trichora1-ben volt található. 570 További rácsok: Az Apáca utca 14. szám alatti temetői „épületben" a szentélyrekesztő rács egykori meglétére a beltéri elrendezésből következtettek. Fülep Ferenc rekonstrukciója azonban hibás, mivel a rács túl közel került az oltár alapjához, így már senki nem fért volna el a kettő között. Az oltárt körülvevő vagy szentélyrekesztő rács, illetve az áldoz- tató rács nem is azonos a Paradicsom kerítésével. Az ókeresztény oltárt körülvevő rács előzményét az Ószövetségben találjuk, de ott még inkább az égő áldozat tüzétől való védelem a parancsolat célja: erősítsd ezt a rácsot az oltár párkánya alá, úgy, hogy a rács az oltár félmagasságáig érjen. (Kiv 27,5). Szintén fontos volt a jeruzsálemi Templomot övező, oszlopokkal tagolt korlát, mely elválasztotta az idegenek és zsidók udvarát egymástól, de ilyen értelemben körbevet-
