M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

II. A somogyi egyházszervezet kialakulása

tólevél kapcsán, („et parochiam, ecclesiam videlicet beate Marie semper virginis, de villa Knesech, quam antea dum capella lignea esset habuit, quia regalis fűit habeat"). A kifejezés másik korai előfordulásában, a dömösi prépostság adományait 1138-ban megerősítő oklevélben ugyanezzel a névvel az esztergomi egyházmegyét (parochia archiepiscopi) jelölték, tehát a szónak egyszerűen körzet jelentése volt.118 A veszprémi káptalan birtokainak számbavételét megerősítő 1082-es oklevélben, az itt szereplő határjárásban is előfordul: „prima enim méta adiacet a parte Balatun, circa viam, ubi separatur parochia de Schala [Zala] a Besprem [Veszprém]".'19 Itt a parochia szó feltehetően főesperesi értelemben szerepel. A korai nyugati, illetve lengyel használatban a parochia szó a püspökség és plébánia közti átmenetet jelentette, amely több lócából és az ezekhez tartozó templomból állt. 1207- ben III. Ince pápa a lengyel klerikusokat utasította, hogy a parochia minden templomát a főesperes rendelkezésére kell bocsátani.120 A bencések, illetve a kanonokok területén is szerveztek parochiát: 1201-ben a Szent Vincent ágostonos kanonokok parochiáján hét helyi templom állt.121 Későbbi jelentése csak a 15. századtól terjedt el a nem exempt állapotú egyházak elnevezésére, kánonjogilag pedig csak a tridenti zsinat erősítette meg.122

Somogy megyei adatok az anyaegyházak és a fii iái is templomok különböző jogállására

Magyarországon az anyaegyházak és a filiák közötti kapcsolat tisztázására a középkor folyamán nem készült teljes kimutatás, a tizedjegyzékhez hasonló rendszerezés, bár az okleveleket összegyűjtve így is számottevő mennyiségű forrással dolgozhatunk. A korai adatokból kitűnik, hogy az anyaegyházakat akár kápolnaként is említhetik, ugyanakkor legtöbb esetben védelmükben lépnek fel. A filiák jogai nem egy esetben csak misetartásra korlátozódtak, és ritkán kapták meg a temetkezés jogát is, a tizedszedés ügyében pedig szinte kivétel nélkül az anyaegyház jogait védik az ítéletek (ilyen jogot csak a kiváltságolt területeken - például a Szepességben - az erdélyi szászok, illetve az új telepítéseknél létesített egyházak nyertek).

III. Ince pápa 1215. szeptember 9-én kelt, a veszprémi püspök és a pannonhalmi apátság közti somogyi tizedpert lezáró ítéletében a tepeji egyházi jövedelmeket Pannonhalmának ítélte, mivel Szent

118 Jankovich 1959.70.

119 H.O.IV.21.

120 Góreczki 1993.50.

121 Góreczki 1993. 34.

122 Ladányi 1978. 51-59. (Hasonlóképpen használták a parochia és az ecclesia parochialis kifejezéseket is, csak a plébánia takart ettől eltérő értelmezést.

István adománya alapján Somogy megye felett a veszprémi püspök csak lelki joghatóságot gyakorolhatott. Ugyanakkor a fajszi és gyrki/curbei híveket (parocchianos) a tepeji kápolna alá rendelte vissza.123 Biztos adatunk van Kőröshegy és Szárszó kapcsolatáról, ahol 1233-ban per támadt a veszprémi püspök és Pannonhalma között, Szárszón ugyanis Bertalan püspök kápolnát épített, amivel azonban nem kívánta megsérteni a kőröshegyi anyaegyház jogait: „super capella de villa Samson [Szárszó] quam ipsi dicebant, quod nos [Bertalan] ipsam fieri faciebamus in eorem preiudicium et gravamen, nec non et dampnum et iniuriam matricis ecclesiae ipsorum in Kőröshegy".124 1244-ben a veszprémi püspök panaszt tesz Salamon szentmártoni apát ellen, aki a püspök joghatósága alá tartozó kápolnát felgyújtatta és lebontatta, papjait megkötözve világi bírák elé állította, a tardi és kőröshegyi egyházakat jogtalanul lefoglalta, valamint másutt is engedély nélkül templomokat épített.125

1332-ben a sági nemesekkel való viszálykodás miatt Péter sági paptól Miklós egykori szlavón bán anyja elvette Liszó és Pátró falvakat, és elűzte őt. Ennek következtében a liszói és pátrói nemesek a veszprémi püspökhöz, Henrikhez fordultak kérelmükkel, hogy a liszói kápolna temetőjébe temetkezhessenek („capella Sancti Bricci... mater eccl. de villa Sag separando in cimiterio eiusdem capella prefatis nobilibus sepulturam").126 A püspök végül elválasztotta a liszói Szent Brictius-kápolnát a sági anyaegyháztól (matrice ecclesie), valamint engedélyt adott a nemeseknek paptartásra, illetve a kápolna körüli temetőbe való temetkezésre. A pátrói nemesek elszakadása ügyében azonban még 1363-ban sem született végleges döntés.127

A nagyatádi plébánia alá tartozó baráti kápolnáról 1402-ben értesülünk, amikor a két atádi Szent György parochiális egyházat, illetve az alá tartozó baráti kápolnát, valamint a szabási templomot az ötvösi plébánia területéhez csatolták.128 A fejéregyházi plébánia eredetileg talán Maróton rendelkezett filiával, mivel 1436. február 4-én János fejéregyházi plébános mellett káplánját, Jakab maróti plébánost is megemlítik a források.129 Hasonló kapcsolat Marcali és Léta között is feltételezhető: egy 1456 márciusában, Balázs marcali plébános házában kelt oklevél tanúsága szerint Gergely marcali pap és létai plébános is Marcaliban

123 Mon. Rom. I. 24., PRT1.315-6.

124 Mon. Rom. I. 94., ÁÚO 1.314., PRT I. 309.

125 PRT II. 77. (Kőröshegy és Tárd jogosan volt az apátság tulajdonában.)

126 AOMII.580.

127 V.R.98.,221.

128 Mon. Vat. 1/4.490.

129 SMM-B.Zs.86.41. DL 12867.

19