M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

II. A somogyi egyházszervezet kialakulása

éven át nem fizetett tizedet az apátságnak.'09 1417- ben a gellyei nemesek, majd pedig egy 1418. február 27-i oklevél szerint - Zsigmond nemesi tizedmentes- ségére hivatkozva - több somogyi nemes is megta­gadta a tizedfizetést."0 A nemesi birtokok az 1439. évi 2. törvénycikk alapján is tizedmentességet élveztek, új telepítések során pedig a tized amúgy is a telepítő egyház birtokosát illette."1 A tizedszedés kapcsán ha­talmaskodásokkal is találkozunk: 1444-ben a veszpré­mi káptalan osztolci birtokán Marcali Vajdafi Imre és János parancsára Gordovai Fanes Péter és Morochelyi Farkas László 200 Ft-nyi bortizedet szedett be."2 1533-ban Enyingi Török Bálint lefoglalta a somogyi tizedeket, majd egy 1535-ös egyezség értelmében évente 3000 Ft bérleményt fizetett értük."3 Az 1332-7-i pápai tizedjegyzék tanúsága Somogy megyében Az 1332-7-i pápai tizedjegyzékben szereplő plé­bániák átlagosan 20-60 kis D között adóztak, csak a városias települések templomai (a somogyvári Szent Péter-, Szent György- és a hedrehelyi plé­bánia) emelkedtek ki közülük, ha az apátságokat (Kaposszentjakab, Segesd) figyelmen kívül hagyjuk. Nagyon sok plébánia nem adózott minden évben, fő­leg a segesdi főesperesség területén akadozott a fize­tés. Más települések közel azonos mértékben adóztak mind a 3-4 év folyamán (Béndek, Denna, Fledrehely, Varjaskér, Mernye, Szil, Somogyvár (Szent Péter), Balatonszabadi, Balatonszemes, kaposszentjakabi monostor, Teleki, Zics). A városias településeken kívül (Id. alább) ugyan­csak sok tizedet fizető települések a Nagyberektől ke­letre, a megye legsűrűbb plébániahálózatával rendel­kező, többségében egyházi tulajdonban levő terüle­tén helyezkednek el (Csehi, Csepely, Győrök, Kánya, Pócsa, Szentgyörgy 1., Szólád, Tengőd), vagy pedig a szintén korai központi szerepet ellátó Kapós-völgy/ Zselic területén, ahol ritkább plébániahálózat és vi­lági birtoklás figyelhető meg (Rupoly, Szentbalázs, Szentlika, Szentmiklós, Szentpál 4., Szerdahely 3.). A korai megtelepülésen kívül, míg a Balaton mel­lett a gazdasági hátteret a hadi út révén a távolsági kereskedelemhez való csatlakozás jelentette, a Zselic- ben főleg a makkoltatás és a méhészkedés biztosítot­ta a fő jövedelmet. Érdekes, hogy a sok tizedet fize­tő Balaton-parti falvakból nem lett oppidum. Ennek okát talán az osztott birtoklásban láthatjuk; hiányzott az egy irányba ható érdekképviselet. 109 SMM-B. 98. 31. DF 207286. 110 PRT III. 189., 489. 111 PRT III. 179-180. 112 SMM-B. 89.13. DF 201297. 113 PRT III. 203., 778., 793. Más települések tizedfizetése azonban jóval el­maradt az átlagosnak mondható 30-40 D-tól, hiszen csak egy-két garast vagy 10-20 D-t tudtak befizetni. E települések komoly arányt képviselnek, közel 20%- ot tesznek ki. A pápai tizedjegyzékben előforduló 245 tizedfizető egyház (241 település) újabb 34 település­sel bővül az 1542-es adólajstrom alapján, ezek legin­kább a Dráva, a Rinya és a Kis-Balaton kevésbé sűrű plébániahálózattal rendelkező területén keletkeztek. A Rinya mentén több új telepítés (Újlak, Újnép) is köthető e későbbi időszakhoz. Kérdés, hogy ezek a plébániák a 14. század elején még kápolnák voltak-e, vagy későbbi alapításúak. Ezen falvak plébániáiról általánosságban a 14-15. század fordulójáról vannak először okleveles adataink, ami persze nem zárja ki korábbi alapításukat. h) Anyaegyház - filiális egyház kapcsolata Nevezéktan A templomok elnevezése nem mindig konzek­vens, például az ecclesia elnevezés magában foglal alá- és fölérendelt egyházakat is. A capella általá­ban nem teljes jogú, önálló pappal nem rendelkező építmény, amely egy másik egyházhoz kapcsolódik. Hogyan értelmezhetjük a forrásainkban olykor fel­bukkanó basilica elnevezést? A 11. századtól előfor­duló terminus technicus két esetben korai, település nélkül álló egyházra látszik utalni, a harmadik for­rás plébánia értelemben alkalmazza az elnevezést. A Tihanyi alapítólevél szerint az apátságnak ado­mányozták 1055-ben a Törk (Török) falu északi sar­kán, a Balaton mellett Szent Péter tiszteletére szen­telt bazilikát, illetve Fok torkolatánál a foki révet."4 A Szent Kelemen-basilica első ízben 1055-ben, szin­tén a Tihanyi alapítólevélben fordul elő; ekkor még falu nélkül, Gamástól északkeletre találjuk."5 A tiha­nyi apátság birtokaként 1211 -ben is még ugyanezen a néven említik (basilicam S. Clementis), később Lelle falu temploma lett."6 István veszprémi püspök az exemptióra törekvő plébánosok elleni, 1319-ben kelt oklevelében a plébánia szinonimájaként említi a basilica szót."7 Az elnevezés talán összefügghet a bencés plébániákkal, bár a források szerint ezek a templomok már az adomány előtt álltak. Ladányi Erzsébet a Bars megyei barátkai plébánia 1156-os alapítólevele kapcsán a parochia szó jelen­tését kutatta. E szó korai forrásainkban előforduló többértelműségére már Jankovich Miklós felhívta a figyelmet az 1075-ös garamszentbenedeki alapí­114 PRTX. 11.1211-ben is még ebben a formában említik a későb­bi Fok falu templomát. 115 PRTX.11. 116 PRTX.384. 117 VR. 52, AOT V. 242. 18

Next

/
Thumbnails
Contents