M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

1555-ben néptelenedett el a kolostor.3435 A kolostor perjelei közül többnek a neve ismeretes: 1317-ben Péter, 1368-ban Keresztély, 1452-ben Mihály, 1455-ben Gergely (1460-ban Mihály és Benedek szerzetesek), 1467-ben László, 1482- ben, 1488-ban Gergely,3436 1492-ben Tamás,3437 1508-ban János,3438 1542-ben Miklós.3439 A 18-19. századi térképanyag alapján Lipszky 1806-os térképe Öreglak-Kisberény között Barátok helynevet említ, ahonnan a helybeliek az 1920-30- as években még tégiatörmeléket gyűjtöttek.3440 Öreglak és Buzsák között, a Baráti-hegyen, a szőlőben állhatott a valamikori kolostor, mivel innen téglahalmok és emberi csontok kerültek elő.3441

VÉTYE (Gamástól É-ra) (plébánia)

Vétye falu azonosítása kissé problematikus, ugyanis Vitya falu közelében feküdt, és nem minden esetben egyértelmű, hogy melyik településről van szó. 1261-ben és 1283- ban Gamás és Horpács környékén említik meg az ekkorra már kettévált falut (Két Veyceh).3442 A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Hipolit (Ipoly) 1333-5 között évi 20 kis D-t fizetett.3443

1426-ban Vétye plébánosa Mihály volt.3444 1494-ben János vechehi plébános a vetahidai pálos kolostorra hagyta mernyei szőlőjét, 2 lovát és 2 csikóját, 2 borjas tehenét, szekerét, kádját, valamint személyes és használati tárgyait, míg a tardi plébánosra 1 olvasót és 1 szekér szénát hagyott.3445 Gamás határában, a Kisbár és Gamás közti út mellett, Jazvinapuszta Kölesdi-erdejéhez közel, a Kéri-erdőben, egy sánc közepén emelkedő dombon, a Király-réten gr. Zichy szántana szét a templomot.3446 A lelőhelyről 11-14. század kerámia gyűjthető.3447

VID (Nemesvid) (plébánia)

Helyneve személynévi eredetű.3448 A települést 1272- 89 között említik először, ekkor királyi jobbágyok lakták.3449 A királyi szakácsok által lakott falu egyházáról csak 1413. de3435 Guzsik-Fehérváry 1980.226.

3436 Doc. Art. Paul. III. 217-8.

3437 Rupp III. 307-9.

3438 Doc. Art. Paul. III. 219.

3439 Rupp III. 307-9.

3440 Guzsik 1986.10. Guzsik korábban - helytelenül - Remete falu temetőjével azonosította (Guzsik-Fehérváry 1980.226.), míg Engel Pál Lengyeltóti templomával feleltette meg (Romhányi 2000.72.).

3441 SMÚZ2.39.

3442 ÁÚOVIII. 1-3., Ákrit. 11/2-3. 328. Lehet, hogyVityát kell érteni alatta, mivel Vétyét többször nem említik osztott településként.

3443 Mon. Rom. II. 69., 82., Mon. Vat. 1/1. 393. A település neve Voythech, Veicht, Chechi alakban fordul elő.

3444 Békefi 1907.118.

3445 Rupp III. 307-9., Doc. Art. Paul. III. 220. Részletezve lásd Vetahidánál.

3446 Pesty 2001. 108-10. A Vétye és Jelaszka alatt lévő kútba állítólag kilenc harangot süllyesztettek el, hogy a török ne használja őket ágyúnak. A gamási bekötőúttól É-ra, a Tetvespatak és a Jazvina-vízfolyás közötti dombháton láthatók a templom téglái.

3447 Rég. Fűz. 11/13.47.

3448 Pesty 2001.234.

3449 RRM A. II1/18/6

cember 27-én hallunk, ekkor XXIII. János pápa a vidi Szt. Mihály parochiális egyház számára búcsút engedélyezett.3450 1715-ben még emlékeztek középkori plébániájára, 1735- ben a templomot felújították. Az 1748-as canonica visitatio szerint templomának titulusa Sarlós Boldogasszony volt, és a mezőn is állt egy kápolna. 1791-ben új titulussal új templom épült.3451 Az I. katonai felmérés idején a Szt. Mihály-kápolna a falutól kb. ló órányira (3000 lépésnyire) Ny-ra helyezkedett el egy magaslaton.3452 1979-ben a Síki-/Kápolna- dűlőben Bárdos Edith 5-6x4 m-es téglaépítmény töredékét és emberi csontmaradványokat talált márvány és faragott kőtöredék kíséretében.3453

Irodalom:

Szántó László: Nemesvid története. 2000.

VISNYE (Kápolnásvisnye) (kápolna)

1364-ben Kadarkút határosai között, Hedrehely és Lad mellett említik.3454 1421-ben már osztott a falu, ekkor Kápolnásvisnyét és Nagyvisnyét adományozták.3455 1417-ben a Tamási Vajdafiaké,3456 1471-ben viszont Visnye, Kápolnásvisnye és Dásvisnye Kaposújvár tartozéka3457 (a három településrész 1443-tól fordul elő együtt). 1446- tól Alsó Visnye neve ismeretes, Kápolnásvisnye 1448-ban (Nagyvisnyével együtt) és 1536-ban is előfordul.3458 Visnye a 15. század második felében a Laki Thúz családé volt. Kápolnásvisnye talán Felső Visnyével azonosítható, melyek együtt sosem szerepelnek. Templomának maradványai Kápolnásvisnyepusztán álltak.3459

VISZ (plébánia)

Helyneve szláv gyökerű, jelentése falu.3460 1229-ben villa Wysch alakban fordul elő a fehérvári káptalan birtokában lévő település, amelyet később a Gordovai Fancsok bírtak.3461 A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Mihály 1333-4-ben évi 40, 1335-ben 50 kis D-t fizetett.3462 1350-ben János viszi pap fehéregyházi esperes is egy személyben.3463 Plébánosa 1426-ban Mihály volt.3464 1536-ban az itteni plébános is birtokos.34651721-ben Látrány filiája, de még emlékeznek valamikori plébániájára.3466 A középkori egyház a Csúcs-hegyen állhatott, mivel itt kő- és téglatörmeléket lehet találni.3467

3450 ZSO IV. 351., Mon. Rom. II. 374.

3451 ELJKIV.160.

3452 Dohai 1983.101.

3453 RRM A. IM/18/6

3454 SMM-B. 98.28. DL 5296

3455 HO III. 321.

3456 SMM-B. 79. 72. DF 238189

3457 Héd. 0.1.277. oklevél.

3458 Csánki II. 656.

3459 Somogy vm. 172.

3460 Várkonyi 59.

3461 ÁÚO VI. 470., Csánki II. 656.

3462 Mon. Rom. II. 70., 77., 82. A település VizI, Víz és Vrz formában szerepel.

3463 Molnár 1975.223.

3464 Békefi 1907.119.

3465 Somogy vm. 172.

3466 ELJK IV. 85.

3467 SMÚZ.2.51-2.

200