M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

Középkori templomának maradványai a Pusztatoronyi- dűlőben, a falu határában találhatók. A templom T alakú falrészlete maradt csak meg. Környékén középkori téglákat, cserepeket, Zsigmond- és II. Lajos-érmeket (Balogh Antal gyűjtése), 16-17. századi aranyozott rézboglárokat (Semsey Andor ajándéka) találtak.2750 1965-ben, Lovag Zsuzsa helyszínelésekor a lelőhelyen egy kb. 1,3 m magas, 5,4 m hosszú falrészlethez még 2,3 m-es falmaradvány csatlakozott.27511982-3 között Magyar Kálmán folytatott ásatásokat a balatonszabadi Pusztatoronynál, ami egy kincslelet (4750 db 16. század végén elrejtett pénzérme) előkerülése miatt vált időszerűvé.2752

1. periódus. A feltárás során egy 20x5-6 m-es, félköríves szentélyzáródású, 12. századi templom alapjai kerültek elő, D-i oldalán egy négyszögletes csatlakozó épületrésszel (torony?), Ny-i bejárattal.

2. periódus. A templomot É-on egy kétosztásos és toronyszerű épülettel bővítették, az átépítéssel együtt járt a templom boltozatának kialakítása (támpillér). Az ása- tó szerint a 14-15. században hozzáépült kúriáról vagy plébánosházról van szó.

3. periódus. A templomtól Ny-ra feltárt temetőrész 35 m hosszan folytatódott a domb aljáig, ahol egy 6 m széles és 3 m mély árok vette körül. Elképzelhető, hogy a templom a török elleni harcokban védelmi feladatokat látott el, így az árok, esetleg már a csatlakozó épületek (torony) is ehhez a periódushoz köthetők. A temető anyagában Árpád-kori hajkarikák, középkori gyöngyös, spiráldrótos párták, rozettás övveretek, csont övdíszek, gyűrűk, gyöngyök, kereszt, koporsódísz és a 16. század közepéig datálható pénzérmék is előkerültek. A templomhoz tartozó kőfaragványok között egy gótikus párkánytagozat, bordatöredék és egy szentségtartó fülke fiatornya, valamint festett vakolattöredékek érdemelnek említést.

Irodalom:

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. In: Művészettörténet-műemlékvédelem. III. 1993.210.

Magyar Kálmán: Siófok története a honfoglalástól a mohácsi vészig. 43-128. In: Siófok. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. 1989.79-83.

SZABÁS (plébánia)

A pápai tizedjegyzék alapján a segesdi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Tamás 1333-ban 20 széles D-t, 1334- ben 3 garast fizetett.2753 1402. december 28-án hallunk első ízben Szt. Kozma és Damján tiszteletére szentelt parochiális egyházáról, amelyet ekkor az atádi plébániával és a baráti kápolnával együtt az ötvösi plébániának rendeltek alá.2754

1437-ben plébánosát is megemlítik.2755 Szabás többek között a Battyániak birtoka volt; a 16. század elején már nemesi

2750 SMÚZ 2.12., Rég. Fűz. 11/13.20.

2751 RRMA. 165.

2752 RRM A. I/6. 1982. IV. 19-én, szőlőtelepítés közben, a templomtól 110 m-re D-re került elő a kincslelet, amely az érméken kívül övcsatot, gyűrűt, ezüstkarikát és lánctöredékeket is tartalmazott. Korábban, 1972-ben, a víztározó készítése során Draveczky Balázs csontvázakat tárt fel a területen. RRM A. I/6.

2753 Mon.Rom.il. 68., 75.

2754 Mon. Vat. I/4.490.

2755 Csánki II. 641.

udvarházuk is állt itt.2756 1542-4-ben plébánosa a hadiadót fizetők között szerepei - az első évben György plébános 1 Ft-ot, majd pedig 50 D-t adózott.2757 1718-ban Csököly filiája, de még emlékeznek valamikori plébániájára.2758 A mostani falutól DNy-ra, Szabás-Bélaházapusztán, a Puszta-réten állt egykori temploma, amelynek a 19. század közepén még látszott négy fennálló fala. A templomtól D-re feküdt a temető, ahonnan sok embercsontot szántottak ki. A temetőtől K-re található a tulajdonképpeni település, innen kályhacsempe, vaslánc került elő. A templomtól DK-re találták 1834-ben a hatfüles, felirat nélküli középkori harangot.2759

SZAKÁCSI (NAGY-, KIS-) (plébánia, pálos kolostor, kápolnák, oltárok)

Szakácsi falu történeti áttekintését nagymértékben nehezíti rendkívül osztott mivolta - a 14. századtól egymással párhuzamosan Nagy-, Kis-, Külső- és Szakácsi falvakkal kell számolnunk, még akkor is, ha a ritkábban előforduló Felsőszakácsit Kisszakácsival azonosítjuk.2760 Ráadásul a későbbiekben Szakácsi és Nagyszakácsi egyesülni látszik, legalábbis ami a plébániatemplom elhelyezkedését illeti. Tulajdonlása nem támasztja alá osztódását, mivel a későbbi oppidumot2761 többségében mindvégig kisnemesek, a király szakácsai birtokolták.

Mindenszentek tiszteletére emelt plébániatemplomát Szakácsiban a pápai tizedjegyzék említi meg első ízben. A segesdi főesperesség alá tartozó egyház papja, Mihály 1333-4-ben évi 4 garas tizedet fizetett.2762 1359-ben János szakácsi pap Ananias fia László végrendelete szerint 20 D adományt kapott.2763 1375-1378 között még mindig János rector nevével találkozunk a forrásokban.2764 1385-ben Péter a Min- denszentek-templom plébánosa, aki eltekintett a kolostorra hagyott szőlő utánjáró„iusquartale"illetménytől. Itt szerepel Miklós létai pap neve is, aki szintén „de viccaria Szakácsiéhoz tartozott.2765 1413. december 27-én a plébániatemplom búcsúban részesült, 1433-ban pedig az egyház Szt. Benedek-ol- tárának búcsújáról értesülünk.2766 * * * * 1431-ben Balázs volta sza2756 SMM-K. 82. 7. DL 101386 (1506), SMM-B. 83. 79. DF 268270 (1519)

2757 ETE IV. 136., 332.

2758 ELJK IV. 44.

2759 Pesty 2001. 290., Patay 1978. 235-6., MNM 1866. máj. 19. 48/1866, Rég. Fűz. 11/13.141.

2760 Csánki II. 579-80. Csánki Kisszakácsit Külsőszakácsival azonosította helytelenül, mivel ezek több oklevélben külön falvak- ként/falurészekként szerepelnek. Pl. 1452. ápr. 19. SMM-B. Zs. 86. 39. DL 14546.

2761 Kubinyi 1989.323., 330.1466-ban Nagyszakácsi városi kiváltságokkal bírt. A települést egyébként csak egy ízben említették oppidumként. Somogy vm. 119.

2762 Mon. Rom. II. 67., 76.

2763 SMM-B. Zs. 86. 28. DL 4867. Ugyanebben az évben Jánost plébánosként is megemlítik. Uott. DL. 4867

2764 SMM-B. Zs. 86.29. DL 6264, DL 6515, SMM-B. 99.23. DL 6264. (sacerdotis parochialis), 39-40. DL 6515. János paptársai nevében is nyilatkozik.

2765 SMM-B. Zs. 86.31. DL 7125

2766 Mon. Rom. II. 373., Mon. Rom. III. 87-90., Luk. II. 79. A plébániatemplom búcsúengedélyével egy időben XXIII. János

pápa a Szakácsi családnak is engedélyt ad, hogy választott

gyóntatójuktól halálos ágyukon teljes bűnbocsánatot nyerjenek. ZSO IV. 351.

172