M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

esperességi egyházzal),2594 míg délebbre, a Szentkút táján, a középkori városon kívül (Alsósegesd - az Öregtemető és a Szeszfőzde közti terület) a ferencesek Szűz Mária tisztele­tére szentelt kolostora. Egy 1721 -es adat az„Alsó Segesdiek hajdan hatalmas templomáét említi, amelynek anyagát a török felsősegesdi építkezéseihez használta fel.2595 Az 1930-as években Segesd község Nagybajom felé eső határában találtak a 15-16. század fordulójára datálható ho­mokkő püspökfejet, megmunkálatlan hátoldallal, levésés nyomával. Az épülethez szervesen kapcsolódó szobor talán a ferences kolostor templomát díszíthette. 1987-ben pedig az ún. Balogh-földön került elő gótikus bordatöredék.2596 Irodalom: Bozsóky Pál Gerő: Segesdi krónika. (A veszprémi egyház­megye múltjából, 15.) Szerk. Körmendy József. 1993. Szeged Magyar Kálmán: A honfoglalás és az Árpád-kor régészeti em­lékei. Nemzeti Történelmünk, 1.1993. Kaposvár Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. Egy királynéi központ a X-XVIII. szá­zadban. (Somogyi Almanach, 45-49.) 1988. Kaposvár Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) In: Somogy megye múltjából. (Levéltári évkönyv, 16.) 1985. Kaposvár. 3-76. Magyar Kálmán: Szent István államszervezésének régészeti emlékei. 2001. Kaposvár-Szeged Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára, 502. SIMONYI (Somogysimonyi) (plébánia) Helyneve a Simon személynév -i képzős alakja.2597 A pá­pai tizedjegyzék szerint a segesdi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Márkus 1333-ban 25 széles D-t fizetett.2598 Parochiális egyházát 1481-ben is megemlítik a források.2599 Egy 1424-es adat alapján a Gordovai Fancsok birtokolták, 1481-ben a Szentjakabi Chernél családé volt.2600 1572-ben Bornemissza János kanizsai kapitány jelentésében említi, hogy a törökök az egyháznál palánkot kívánnak emelni, melynek emelcsős (felvonóhíd?) kapuja már el is készült - ezt később a magyarok felrobbantották.2601 A Temető-dom­bon a hagyomány szerint kéttornyú templom állt, amely a török alatt pusztult el. Az itt talált lépcsőmaradványt a simonyi kápolna aljába helyezték 1936-ban.2602 SOM (Ádándtól D-re) (plébánia) A falu 1231 óta szerepel a forrásokban.2603 Plébánia- templomáról csupán egyetlen adat árulkodik: 1427. április 13-án említik parocchia Omnium Sanctorum néven, ekkor plébánosa István.2604 1454-ben is hallunk a település plébá­2594 Magyar 1993. 71. 2595 Magyar 1988.114. 2596 Magyar 1993.114. 2597 Várkonyi 46. 2598 Mon.Rom.il. 68. 2599 Csánki II. 640. 2600 SMM-B. 2002.823. oklevél. DL 12800, Somogy vm. 146. 2601 Tolnai 2001.29, 89. 2602 RRM A 111/24/2 2603 Guzsik: Somogy. 8. 2604 Luk. 1.190., Mon. Rom. 1.94. nosáról.2605 Somtól D-re, a Kis-Koppány oldalán, a Pusztai­dűlőben, a 69-es km-kőnél, egy 150 m-es dombon közép­kori kerámia, embercsont és téglatörmelék jelzi a középkori falu helyét,2606 a Pusztaszentegyház mellett lévő erdő neve pedig Szentegyház harasztja volt (lásd Kozma 1.).2607 SOMODOR (plébánia) Helyneve valószínűleg személynévi eredetű, amelynek alapja a török gyökerű som növénynév.2608 1290-ben, Egres és Somodor birtok elválasztása során hallunk első ízben a később hetivásárral is rendelkező településről.2609 A 15. században a Hédervári család birtoka.2610 A pápai tized­jegyzék alapján a somogyi főesperesség alá sorolt plébánia papja 1334-ben Lőrinc volt, aki 50 kis D-t, majd 1335-ben István, aki hasonlóan 50 kis D-t fizetett.2611 1389-ben villa wdwarnicalis Somodor alakban fordul elő.2612 1398. szep­tember 20-án somodori jobbágyok támadtak a nyúl-szi- geti apácák belesi birtokára - ekkor mészáros és íjgyártó (arcupar) jobbágyokról is értesülünk.2613 1450-ben a som­odori plébános is jelen volt Szerdahelyi Ders omaki esküte­vésénél.2614 1550-ben Somodor a somogyvári főesperesség alá tartozó vicaria, amely 21 plébánia felett állt.2615 1724- ben a somodori Szt. Theodor-templom Mernye filiája.2616 A középkori templom romjai átépített formában mind a mai napig láthatók Somodorpusztától D-re, a Temető-táblában (Battyáni Theodor a mai, már szintén romos templomot a régi romjaiból építette).2617 SOMOGYVÁR (főesperesség, plébánia, bencés monostor, kápolna, oltár) Méretek: Szt. Péter-pléb.: 12x7,5 m, bencés mon.: 57x25,2 m, falvastagság: 1,25-1,6 m. (44-48. ábra) Somogy megye és a somogyi főesperesség székhely­ének, a megye legkorábbi központjának története Kop­pány, illetve Szt. István korára nyúlik vissza. A királyi civitasa megye legjelentősebb városa volt (neve a megyével együtt a som szóból származtatható), már Szt. László uralkodása alatt, 1091-ben „civitas elegantissimus"-nak bélyegezték, és egészen 15. századi eladományozásáig a környék leg­fontosabb központja maradt. Szt. István 1002-ben a somo­gyi tizedeket a pannonhalmi apátság alá rendelte, s csak a 1240-től kerültek biztosan vissza a veszprémi apátság jog­körébe. Mindazonáltal már ezt megelőzően is a püspökség végezte a lelki gondozást. A főesperesi és ispáni székhely védelmét a katonanépek települései biztosították (Magyari, Ság, Varsány, Berény, Nandord, Kér, Tóti, Csehi, Keszi, Kelíz/ Kelevíz, Oszlár és Vörs). Első ízben 1055-ben, a tihanyi apát­2605 Békefi 1907.109. 2606 RRM A. I/32. Magyar K. jelentése, 1974. 2607 Pesty 2001.282-3. 2608 Várkonyi 42. 2609 SMM-B. 2001. 7., Kubinyi 1989. 326., 330. Hetivására keddi napra esett. 2610 Somogy vm. 140. 2611 Mon. Rom. II. 76., 81. 2612 Csánki II. 640. 2613 ZSO 1.606., SMM-B. 2000.48. DL 8353 2614 Tímár 2016.498. 2615 ETEV.461. 2616 ELJKIV.91. 2617 Pesty 2001.205. 165

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents