M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
PUSAC/BUZSÁK/SZENTTAMÁS? (Buzsák, Kaposvártól É-ra) (plébánia) A helynév jelentése a szerbhorvát budzak (sarok, szöglet) szóból ered.2451 Az először 1266-ban említett település temploma a pápai tizedjegyzékben szerepel először. A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Miklós 1333-ban 4 garast és 16 kis D-t, 1334-ben pedig 5 garast fizetett.2452 1366-ban „ad ecclesiam B. Thomae martyris Pwzegh dictam" formában fordul elő.2453 Fekvése miatt talán Buzsákkal azonosítható az 1542-es hadiadószedés alkalmával említett Szenttamás település, amelynek papja, János 1,5 Ft-ot fizetett. 2454 RÁD (Rádpuszta) (plébánia) Méretek: 1. per.: 11,5x7 (5,6) m, hajó hossza: 7 m; 2. per.: hozzáépült hajó: 9,5x9 m; 3. per.: sekrestye: 7,5x4 m, falvas- tagság: 1. per.: hajó - 1 m, szentély - 90 cm; 2. per.: 0,9-1 m, sekr.: 70 cm. (40., 41. ábra) A Rád nemzetség alapítójáról elnevezett falu 1131-41 között szerepel első ízben a forrásokban; ekkor András remete, egykori veszprémi prépost, 1146-ban pedig Színes úrnő adományoz Rád faluban területeket a pannonhalmi apátságnak.2455 Az apátság mellett a fehérvári káptalan (1229-ben) és nemesek is birtokosai voltak.2456 1348 után Rádi Lőrinc fia, Imre bérelte az apátság itteni birtokrészeit 300 ezüstdénárért.2457 Az apátság a 15. században több ízben pereskedik a bortized felett. 1534-ben rádi jobbágyai még mindig 13 portát tesznek ki. A pápai tizedjegyzék alapján Rád a somogyi főesperesség alá tartozott, és papja 1333-ban Péter volt, aki 50 kis D-t, 1335-ben Gergely pedig 20 kis D-t fizetett.2458 1336-ban Vilmos pannonhalmi apát megszabja somogyi jobbágyaik szabadságát - e szerint Rád falujukban „cellaria domos"-aik álltak.2459 1429. április 21-én a rádi Szűz Mária parochiális egyház plébánosa István, aki az egyház vagyonának őrzőivel (conservatores rerum et bonorum), András fiai, Jakab és Elues Benedek rádi hospesekkel együtt az egyház jövedelméről bevallást tett, egyszersmind eladták az egyház Ruppe-hegyen lévő szőlőjét a templom felújítása (pro reformatione) érdekében.2460 1517-ben Kelemen rádi plébános vagyonát a mindszenti pálos kolostorra (Szemes) hagyta végrendeletében.2461 1721-ben Rád Látrány filiája volt, de ősi plébániájára még emlékeztek.2462 Békefi Rémig, majd Genthon is leírta a templomot félköríves szentélyével, valamint téglából, homokkőből épült hajójával. A templom kapuja D felől nyílt, É felől pedig sekrestye csatlakozott hozzá. Éri István 1959-es ásatása során eltávolították a 1,5 m vastag törmelékréteget, mely a hajót borította a legvastagabban (a Ny-i karzat omladéka). 2451 Várkonyi 57. 2452 Mon. Rom. II. 68., 77. 2453 Kumorovitz. 1964. 57. 2454 ETEIV. 137. 2455 PRT. II. 164., ÁÚO I. 55., PRTI. 310., SMM-R. 88.148. 2456 Csánki 11.637-8. 2457 Hazaiokmt.il. 1865.147-8. 2458 Mon. Rom. II. 70., 82. 2459 AOM III. 316-7. Pannonhalma még birtokos Bogát, Tepej, Szamárkút és Tárd falvakban is. 2460 SMM-B. 2002.858. oklevél, DF 262605 2461 Doc. Art. Paul. I. 366. 2462 ELJKIV.85. 7. periódus: A téglából épült templom félköríves, gömbcikkely boltozatú szentéllyel és ehhez kapcsolódó, kissé szélesebb hajóval volt ellátva. Az apszis É-i falrészletén ívsoros párkányt lehetett megfigyelni, mely eredetileg a hajót is díszítette. A félköríves, kettős beugrással tagolt, pilléres kiugrású diadalívvel csatlakozó hajó falvastagsága 1 m volt, lábazata 70 cm magasan futott körbe, homokkő lap borította, és ferdén levágott téglasorokkal csatlakozott a felmenő falhoz. A falsarkokon 70-80 cm széles lizénákat észleltek. A templom 1 m mély alapozási árkába fektetett homokkövekre néhol „opus spicatum" mintába rakott téglasorok kerültek. Az eredeti Ny-i bejáratot a 2. periódus építkezése tette tönkre. 2. periódus: Az új hajót a 13-14. század fordulóján építették hozzá az eredeti templomhoz, vegyesen rakott kő- és téglafalazattal. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi, ettől kezdve szentélyként használt épülettel. Az egyszerű, kőkeretelésű új kapu a D-i oldalon nyílt. A D-i oldalon az egyik ablaknyílás rézsűjét is meg lehetett figyelni. A hajó Ny-i harmadába épült karzatot két, kőlapokból épített, ré- zsűs lábazatú, 90x90 cm-es pillér tartotta, ÉK-i sarkában mellékoltár alapozásmaradványait találták. A vakolásnyomok alapján a támpillérek valamelyest később épültek a hajóhoz. Ny-on feltételezhető a karzat fölé épített homlokzati torony. Bordatöredék jelzi, hogy az 1. periódus sík mennyezetű hajóját beboltozták. 3. periódus: A 15. század során a román kori hajóhoz oltárral ellátott, 70 cm falvastagságú sekrestye/kápolna épült, oltára felett félköríves záródású, keskeny rézsűsablakkal. A sekrestyét egyszerű dongaboltozat fedhette. A templomhajóban megtalálták kapujának küszöbkövét. Éri István a rádi templomot a 12-13. századi félköríves falusi templomok horizontjába helyezi, amelyeket a nem túl vagyonos nemzetségek, világi nemesek építettek. Koppány Tibor kapcsán az egyenes szentélyzáródású templomoknál egyházi alapítót feltételez, ez azonban Somogy megyében nem látszik bizonyítottnak, mivel sokkal nagyobb számban ismerünk félköríves templomokat egyházi birtokokról is. A 12. században kisebb főúri családok szerzetesi monostorok helyett kisméretű, falusi plébániatemplomokat emelnek, az előző mintájára, de annál szerényebb kegyúri karzattal, homlokzati toronnyal. Éri szerint az ívelt szentélyzáródású templomok átlagos mérete 12x7 m, tehát a rádi templommal nagyjából egyező, az egyenes záródásúaké ennél nagyobb (14x8 m). A román kori templomot a 12. század közepére datálja, és a Rádi családhoz köti. Irodalom: Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai. 1907. Budapest. 108. Éri István: A látrány-rádpusztai templomrom feltárása és állagmegóvása. In: VMK. 6. 1967.183-195. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. In: Művészettörténet-műemlékvédelem. III. 1993. 218. Szigetvári György: Építészeti emlékek Somogybán. 1973. Kaposvár. 12. Valter Ilona - Erdei Ferenc: A somogyvámosi templomrom. In: Építés-Építészettudomány. XV. 1983.490-1. 159
