M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
egyik Kér plébánosa Péter volt.19'91724-43 között Nepomuki Szt. János tiszteletére szentelt temploma Mernye filiája, de még láthatók középkori templomának romjai is.'920 KÉR 3. (Borskér/Remete Bedegkér-Remetepusztánál) Egy 1325. évi oklevél szerint Ompud ispán fia, Kányái Fülöp 1317 előtt hunyt el 1921 - őt tartják egy 1340-es oklevél szerint a templom építőjének. Az 1358-ból származó átirat szerint „Philippum de Kanya habuisse et possedisse in eademque ecclesiam lapideam ad honorem Virginis gloriose construi fecisse... funusque eius in eadem ecclesia ecclesiastice sepulture tradittum extitisse". Eszerint a tized- jegyzékben nem szereplő egyház a kegyúr temetkezési helye volt.1922 1358. július 14-én, Borskér határjárása alkalmával Bedeg, Kér és Kazsok neve fordul elő.1923 Bedegkértől É-ra, a Remetepuszta-Szentegyházi-dűlőben, a kányái úttól Ny-ra tótkéri elöljárók egy templom romjait (tégláit) észlelték 1864-ben.'924 K. Németh András terepbejárása során a Bedegkérről Kányára vezető országút nagy kanyarjától D-re, az út mentén húzódó É-D-i irányú dombvonulat D-i platóján 30x25 m-es területen embercsontot és téglatörmeléket talált. KERCSELIGET (plébánia) (28. ábra) A középkor folyamán Tolna megyéhez sorolt falu első ízben a pápai tizedjegyzékben szerepel. A regölyi főespe- resség alá tartozó plébánia papja, Mihály 1332-ben 10 báni D-t, 1333-ban 12 báni D-t, 1335-ben 1 garast fizetett. (Az 1334-es adat hiányos.)1925 1542-ben a kercseligeti plébános 35 D rovásadót rótt le, míg János presbiter szegénysége miatt adómentességet élvezett.1926 A település 1700-ban puszta, 1722-46 között Attala filiája, 1746-ban templomának titulusa Szt. István volt. Egy 1764-es visitatio szerint temploma romjaiból épült újjá.'927 Römer Flóris 1876-ban megemlíti román kori ablakokkal díszített szentélyét; a templom hajója 1781-ben teljesen át lett építve.1928 A román kori szentélyről Genthon is megemlékezett.1929 Pesty Frigyes az 1860-as években még látta a romjaiból újjáépített templomot, amely mellett temető húzódott. Megemlítette, hogy „a szentegyház napkelet melléke rakva van holtak rakásba hánt csontjaiból", tehát itt lehetett a csontház is.1930 A templomot mai formájában 1895-ben építették, s ekkor teljesen megszüntették a középkori részleteket. 1919 Békefi 1907.99. 1920 ELJK IV. 91 1921 Torma 1997.94. 1922 HOI.48,Héd.O. I. 53. 1923 HO 56. oklevél. 1924 Gaál-Kőhegyi III. 318. Wosinszky adatgyűjtése szerint Csukancsik Márton földjében, a Templom-dűlőben alapfalak vannak. SMFN 68/27.233., RRM A. 1/16/7. 3506, 988. 1925 Mon. Vat. 1/1.245., 262., 299., 305. 1926 Tímár 1976.57-8., 86. 1927 ELJK IV. 28., 73 1928 Römer 1876. 26., Jk. XXXIX. 3-5. Römer kerek templomként értelmezte az épületet. 1929 Genthon 1959.155. 1930 Pesty 2001.165. KEREKI (plébánia) Nevében a kerek szó -i képzős alakja feltehetően erdő jelölésére szolgált.1931 1 193-ban Querequi formában említik III. Bélának a székesfehérvári johanniták számára kiadott birtokmegerősítő oklevelében, de 1229-ben a székesfehérvári káptalan is birtokosa.1932 A 15. századra már kettévált a település Kis- és Nagykerekire; ekkor az Enyingi Törökök, illetve a Báthoriak bírták.1933 A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Miklós 1333-5 között évi 50 kis D-t fizetett.1934 Az I. katonai felmérés a falutól 'A óra járásnyira egy vendégfogadó és egy juhakol mellett azonosította a régi templomot.1935 1878-ban, a régi templom alapköveinek felszedésekor csontvázakat, olvasót és egy ószlávnak mondott, de latin feliratú sárgaréz keresztet találtak; ez utóbbi a MNM-ba került - tehát még a 18. században is ide temetkeztek.1936 A középkori templom az iskolától K-re, a mai r. k. templomtól ÉK-re, egy domboldalon állt, míg a valamikori település a temetőtől D-re feküdt.1937 A posta mellett emelkedő dűlőút mentén emberi csontokat, téglatörmeléket lehet gyűjteni.1938 KESZI/GELENC/KILENC (Kaposvártól K-re, feltehetően a 61. sz. úti ásatások helyszínével azonosítható) (plébánia) Méretek: 1. per.: 12x7 (5) m, osszárium: 4,6x4,6 m. (26/b. ábra) Keszi falu a zselicszentjakabi apátság 1061-es alapító oklevelében szerepel először, Kapóson átívelő hídját pedig 1192-ben egy birtokmegosztás során említik.1939 1338-ban a két Kesző közti birtok határának megállapítását rendelték el - ekkor egyik tulajdonosa Balázs zselicszentjakabi apát, a másika Bő nembeli Trepk fiai voltak.1940 1390-ben a lakatlan Kesző al. nőm. Kilench falu Zarany és Füred között, a Taszár folyó környékén feküdt, és Szenterzsébeti György zálogosította el Pál szentdemeteri plébánosnak.1941 Az 1418-ban Clinch néven előforduló településsel azonosíthatjuk, melynek Szentlélek tiszteletére szentelt parochiális egyháza szerepel a forrásban.1942 Az ásató (Bárdos Edith) a lelőhelyet Györffy György alapján Keszi faluval azonosította. Az azonosításból mindazonáltal nem zárható ki a Kaposvár környéki Apáti falu sem. A kaposvár-dombóvári vasútvonal első őrházától 400 m-re É-ra, egy É-D-i dombháton található a lelőhely, amely a kaposszentjakabi apátságtól kb. 1 km-re É-ra helyezkedik el. 1977 tavaszán, a 61. sz. út földmunkálatai során a már 1974-5-ben ismert lelőhelyet megbolygatták, a dombhátat K-Ny-i irányban átvágták, aminek során nagy mennyi1931 Várkonyi 19. 1932 Somogy vm. 93. 1933 Csánki II. 619, HO II. 307. 1934 Mon. Rom. II. 69., 77., 83. 1935 Dobai 1983.149. 1936 SMÚZ 2. 30., AÉ. 1880. 357. A középkori templomnak Römer is közli az alaprajzát. Jk. III. 37., Tombor I. Művészettörténeti Értesítő 3.1954. 278. 1937 RRM A. IV/36/3 1938 RRM A. 1/18/3-995., (72) 42 6/82. Bárdos E. helyszínelése. 1982. Vili. 10. 1939 Györffy 1975.68-69. 1940 SMM-B. 97.22. DL 87078 1941 ZSO 1.176., SMM-B. 2000.21. DL 105642 1942 Luk. 1.61., 66. 139
