M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

oklevél alapján a falu népes lakossággal bírt - összesen 127 telket írnak össze, és újra előbukkan az egyház is.'218 1426- ban plébánosa Bertalan volt.1218 1219 Egy 1437. július 10-i oklevél a Szt. Lőrinc-egyház mögötti jobbágyok kertjeit említi, ugyanakkor értesülünk arról a halastóról is, amelyet a falu néhai plébánosa, Bertalan készített. Ezt a halastavat a mostani paptól elvették, és a dömösi prépostságnak adták.1220 A lövöldi karthauziak 1500 körül Csepelyen jószágigazgatóságot is létesítettek, amelyet 1552-ben robbantottak fel.1221 Az 1705-ös egyház-látogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint még emlékeznek egykori plébániájára, de már mint Karád filiája fordul elő.1222 Az 1749-es Canonica Visitatio kiemelkedőnek írja le a templomot. A középkori félköríves szentélyű templomot a mai ref. templom foglalja magában, amelyet 1784-ben barokk, 1851-ben romantikus stílusban építettek át, végül 1894-ben bővítettek. Tornya részben középkori 3 lépcsős támpillérrel. A templomban gótikus faragványokat (szárkőtöredékeket) őriznek. A régi templomot Römer Flóris is megemlítette.1223 A hagyomány szerint az épület a karthauziak jószágigazgatását ellátó fiókkolostorhoz tartozott. Talán inkább a plébániatemplommal azonosítható, mivel közelében Régi temető elnevezésű határrész található, és a templom környékéről (Petőfi u.) középkori sírok kerültek elő. 1978-ban Ősz József a Kiskúti-dűlőben egy Árpád-kori, kötélfonaldíszes, emberfejes, mészkő szenteltvíztartó-töre- déket gyűjtött.1224

CSICSAL (Karád közelében) (plébánia)

1251-ben a csicsali S. Salvator-egyház mellett, a falu D-i részében történik birtokadományozás - ekkor Márton clericus a birtok gondozására egy állandó szerzetest rendelt ki, aki a tihanyi apátság érdekeit mint jószágkormányzó képviseli.1225 A falu tulajdonlásában egyébként meglehetősen tarka képet mutatott, a tihanyi és a pannonhalmi apátság mellett az Ugali, a Zichy és a Battyáni család is birtokos volt. 1270. május 7-én a csicsali egyház választott bírák gyülekezőhelye volt.1226 A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Miklós 1333-5 között évi 40 kis D tizedet fizetett.1227 1340-ben esküvés helyeként említik a templomot,1228 ugyanebben az évben, Csicsal birtok felosztásakor az egyháznál 12 telek elkülönítéséről esik szó.1229 1357-ben a falu plébánosa, István szerepel a forrásokban.1230 1367. május 1-jén a csicsali egyház mellett találjuk a Zichy család

1218 SMM-B. 87. 12. A falu határosai ekkor Visz, Varang, Kékese, Szemes, Teleki és Fejéregyház voltak. A részletes birtokmegosztó oklevélre a dömösi prépostság birtokainak kijelölése végett volt szükség.

1219 Békefi 1907.92.

1220 SMM-B. 2002.913. Oklevél. DF 262430

1221 Guzsik 1990 (Szárszó). 80.

1222 EUKIV.71.

1223 Römer Jk. XXXVIII. 189-191. Rég. Fűz. 11/13. 103., Genthon 1959.212. Genthon a r. k. kápolnát 13. századinak tartja.

1224 RRMA. 1.095.1/25/5.

1225 PRTX. 119.

1226 HOVII. 123.

1227 Mon. Rom. II. 69., 77., 82.

1228 SMM-B. 97.27. DF 207337

1229 AOT XXIV 271.

1230 Csánki II. 598., Békefi 1907.92-3.

öröklött földjét.1231 Ugyanebben az évben egy határjárás alkalmával is felbukkan a S. Salvator-templom,1232 majd 1416. március 2-án az algamási Szt. Márton-templommal együtt említik.1233 1705-ben egykori plébániájára még emlékeznek, ekkor Csicsal Karád filiája.1234 Somogymeggyes falu É-i részén, az Andocsi-patak menti domboldalon feküdt a falu temploma.1235

CSICSÓ (Somogycsicsó)

Helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással.1236 Az 1229-30-as somogyi tizedperben mint Csernekfalva tartozékát említi az oklevél.1237 A Kanizsai család által birtokolt település Szt. György tiszteletére szentelt temploma 1329. július 2-án szerepel forrásainkban,1238 a pápai tizedjegyzékben mégsem találkozunk vele. A falu a későbbiekben két részre oszlott, mivel 1326-ból és 1373-ból az Egyházascsicsó elnevezés ismert.1239 Az É-i külterület szántó része Török-templom (Puszta temető) néven ismert, itt állhatott a középkori Csicsó falu temploma a temetővel.1240 A faluból 16. század eleji cibóriumos kehely és ezüstfeszület származik. A reneszánsz cibórium ezüst, kerek talpú, mely fölött áttört gót levélinda húzódik. A talp felső részét és a cuppát csúcsban végződő hólyagokkal díszítették. Nodusa lapított gömb vert pikkely díszítéssel, szára hatszög keresztmetszetű, amelyet vésett párkány tagol. A cuppát két vízszintes hornyolatú pánt osztja ketté, tetejét mérműves ablakos, hatszögű torony díszíti. A 15. századi ezüst talpas kereszt talpát négy félköríves karéj alkotja. Nyolcszögletű lábát hatszögű párkány zárja le, szélét végeiknél egymást keresztező ágak díszítik. Szára négyoldalú lapított gömb nodussal, melyen hat tojásidom látható. A küllőket lemezből kivágott, csipkés szélű, négyszirmú virágok képezik. E fölött hatoldalú párkányon álló lóhere-végződésű kereszt, előlapján kacskaringós, vésett leveles indával, Krisztus-ábrázolással.1241

CSIGET (Toponár határrésze) (plébánia)

Csiget falut 1376-ban említik először a forrásokban, a

15. sz. folyamán kettévált Alsó- és Felsőcsigetre. Plébánia- temploma 1482-ben Felsőcsigeten állt, 1527-ben pedig egresi Antal deák perében László nevű plébánosát említik. A falu valószínűleg Csigetpuszta helyen feküdt, ahol egy valamikori templomhoz tartozó téglanyomokat, illetve

1231 PRTII. 160.

1232 PRTII. 514.

1233 PRT X. 628., 635.

1234 ELJKIV.71.

1235 RRM A. 1/36/1. Petrus István adatközlő a Fő u.-i általános iskola kertjébe azonosította a templomot.

1236 Várkonyi 35., Kiss II. 485.

1237 PRT 1.158., 692.

1238 HONI. 102., Csánki II. 598.

1239 Csánki II. 598. DL 6161, Somogy vm. 421.

1240 SMFN 194/34.602., RRM A V/10/1.

1241 Kereszt Itsz: MNM 1898. 40.2., cibórium Itsz: MNM 1898. 40. 1. Rég. Fűz. 11/13. 131., Mihalik József: Három egyházi ötvösmű a MNM-ból. AÉ. 18. 1898. 215-7., 375. Dinnyés István: Adatok Erdély XVI—XVII. századi ötvösségéhez. Stud. Com. I. 1972. 267. A szerző feltehetően nem ismerte a Csicsó nevű somogyi települést, ezért helyezte Erdélybe az emléket. A lelet egyébként szántás közben került elő, és Somogy megye alispánja adta el a MNM-nak. Kolba Judit, H.: Vésett gótikus talpas keresztjeink. Föl Arch. XXXI. 1980.250.

113