M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

D-t rótt le.1092 Egy 1733-as egyház-látogatási jegyzőkönyv emlékezett meg a falu valamikori plébániatemplomáról, amelyet Szt. György-kápolnának hívtak. Ekkor még látható volt kerek formája, két bejárata (sekrestye nélkül), illetve D-i falán freskómaradványok, amelyek feltehetően valamely szentet ábrázoltak, ám ez a régiség miatt már nem volt értelmezhető (capella murata figuráé rotunda est).1093 Az 1713-ban horvátokkal újjátelepített falu középkori elődjétől 1000 m-re északabbra feküdt.'094

A kerektemplom feltárására 2002-ben került sor a Nagyatádi Önkormányzat, illetve a megyei alapból elnyert anyagi keret felhasználásával. Az előző évben dr. Magyar Kálmán végzett szondázó ásatásokat a temető területén, de ekkor nem került elő az épület. Szép László helytörténész végül e temető É-i végében rátalált a téglafal maradványaira. Az ásatás során sikerült tisztázni a templom alaprajzát - nagyobb arányú kutatásról azonban nem lehetett szó, mivel a maradványok egy ma is működő temetőben találhatók. A templom felmenő falait közel fél méter mélyen a 80-as években végzett tereprendezés során dózerolták el. A rotundának csak alapozási téglasorai kerültek elő 2-3 sorban. A 110-130 cm széles alapozásnál a 25-26x12-13 cm méretű téglákat agyagba fektették, azonban a téglák közét jobbára homokkal töltötték ki. A templomtól Ny-ra egy téglaégető kemence maradványait találtuk, amelyben a templom némelykor üvegesre kiégetett téglái is készülhettek. A templom patkóíves szentélye aránylag nagyméretű, hossza a diadalívig 3,3 m volt. A kerektemplom különlegessége a szentélyhez, valamint a hajó Ny-i oldalához csatlakozó 2-2, egyenként 1,1x1,2 m-es támpillér; ezek a templom többi részével egy időben épültek. A szentélykülső enyhén szögletes fallal zárult, és ehhez csatlakozott a két támpillér, míg a Ny-i oldalon elhelyezkedő támpillérek a bejárat két oldalán állhatták. A templom járószintje a nagyfokú lepusztultság miatt sehol sem került elő. A templom területéről, illetve környezetéből több temetkezést tártunk fel. A feltárások egyetlen középkori lelete II. Ulászlónak egy 1514-es ezüstdénárja volt. A török időket követően idetelepült horvát lakosok több sírt már a templom pusztulási rétegébe ástak. A templom szokatlan alakjára a Nagykanizsa melletti Miklósfa-Mórichely várának felmérésében találunk párhuzamot, ahol Giulio Turco egy nagyméretű, patkóíves, Ny-i tornyos, támpilléres rotundát ábrázolt.1095 Ugyanakkor rokonítható a templom a 13. század végén téglából épült, patkóíves szentélyű, Ny-i bejáratú Kallósd—Nagytótlak— Vitenyédszentpál-csoporttal is.

Irodalom:

Aradi Csilla: A bodvicai rotunda. In: Műemlékvédelem. XLVII. 2003/4. 263-266.

Jankovich B. Dénes: Adatok a Rinya-völgy középkori településtörténetéhez. In: Somogy megye múltjából. (Levéltári évkönyv.) 1976. Kaposvár. 14-15.

1092 ETEIV. 141.

1093 Reiszig-VEL. 75.

1094 Jankovich 1976.14-5.

1095 A rotundát 1978-ban Vándor László hitelesítette.

BOGÁRD (Zákány vidékén) (plébánia)

A 15-16. század folyamán előforduló település a berzencei uradalom része volt.'096 1459. október 11-én említik egyetlen ízben Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát.'097

BOGÁT (Alsó/Felsőbogát) (plébánia)

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással.'098 A falu 1095-ben mint a pannonhalmi apátság birtoka jelenik meg a forrásokban.'099 1229-ben említik Bogát társult községét, Karát is (Kara sociorum Bogát)."00 1239. június 11-én Bogát falu hetivásáráról és kápolnájáról értesülünk."01 Szt. Imre tiszteletére szentelt egyháza felett a pannonhalmi apát rendelkező joggal bírt. Dénes nádor a Szt. Imre-templom tizedét a pannonhalmi apátság renoválására rendeli."02 1335-ben a somogyi főesperesség területéhez tartozó település papja, János 40 kis D pápai tizedet fizetett."03 1336-ban Vilmos pannonhalmi apát megszabja jobbágyai szabadságát, akik Bogáton, Karán, Tepejen, Szamárkúton, Tardon és Rádon éltek. Az oklevél Bogáton „cellaria domos" néven valamiféle, a monostorhoz tartozó építményeket említ."04 1495. január 13-án azokat a veszprémi egyházmegyei plébánosokat hívták össze, akik a veszprémi püspök zsinatán nem jelentek meg - köztük találjuk a bogáti Ágoston plébánost is."051518-ban Gellért főesperes, bogáti plébánossal találkozunk a forrásokban, aki a tepeji, kőröshegyi és szárszói papokkal együtt engedelmességet ígér Tolnai Máté főapátnak."06 Az I. katonai felmérés idején még romként azonosítható a temploma."07 Maradványai, amelyeket a temető melletti út építésekor bolygattak meg, a mai alsóbogáti temető D-i részében találhatók."08

BOGLÁR (Balatonboglár) (plébánia)

Méretek: 13,3x5,9 m, szentély: 4,6x4,6 m, falvastagság: 80-100 cm. (10. ábra)

A falu nevével, amely talán török nemzetség nevet rejt magában,"09 először a Tihanyi alapítólevélben találkozunk,'"0 amelynek birtokában maradt az egész középkoron keresztül. A 14. század végén írott és 1092-re hamisított oklevél kikötőjével együtt említi."" 1221-ben a veszprémi káptalan bizonyságlevelében Szt. György tiszteletére szen- 1096 1097 1098 1099 1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1109 1110 1111

1096 Csánki II. 594.

1097 Mon. Rom. III. 158.

1098 Várkonyi 33.

1099 PRT I. 590. A falunak egy korábbi említése is ismeretes - a fehérvári Szűz Mária-prépostság alapításakor (1018-38) -, de az oklevél interpolált volta miatt nem ezt a dátumot említem (lásd DHA 97).

1100 ÁÚOVI.469.

1101 Kubinyi 1989.330.

1102 PRT. I. 318., 171., ÁÚO II. 96. Bogát falu tizede minden más somogyi településhez hasonló módon (sicut omnes alii Simigienses) jár az apátságnak.

1103 Mon. Rom II. 81.

1104 AOM III. 316-7.

1105 Mon. Rom. IV. 33.

1106 PRT III. 172-7., 221., 712.

1107 Dobai 1983.128.

1108 RRM AIV/60/5. Jankovich B. D. jelentése.

1109 Müller 1975.47.

1110 Ákrit. 1/1 6.

1111 Valter 2004.135.

108