Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)

A háborús veszteségek, hadifogság, munkaszolgálat, zsidóüldözés, „Malenkij robot", és a kitelepítések számadatainak ismertetése.

A GULAG foglalkozásokat a 2016. szeptember 21. - 2016. november 17. közötti időszakban, a résztvevő csoportok saját iskolájában, tantermében vagy helységében tartottuk meg. Ennek az volt az előnye, hogy nem kellett a gyerekeknek a múzeumba beutazni, a foglalkozást könnyebben be tudták igazítani a tanrendi órakeretbe.

1.

Szenna (általános iskola)

22 fő

09.21.8.00-8.45

8. oszt.

2.

Lorántffy gimnázium

20 fő

09.21. 11.55-12.40

12. oszt.

3.

Gyakorló gimnázium

27 fő

09.22. 10.50-11.35

8. oszt.

4.

Lorántffy gimnázium

29 fő

09.23. 11.55-12.40

8. oszt.

5.

Katolikus gimnázium

39 fő

09.29.9.50-11.35

10. oszt.

6.

Munkácsy gimnázium

27 fő

10.10. 10.40-11.25

12. oszt.

7.

Munkácsy gimnázium

25 fő

10.10.13.35-14.20

11. oszt.

8.

Nyugdíjas csoport

12 fő

10.26.14.40-15.20

Ny.

9.

Nyugdíjas Klub (Kaposfő)

27 fő

10.27.15.00-16.00

Ny.

10.

Gárdonyi Tagiskola

20 fő

11.17.8.55-9.40

8. oszt.

A foglalkozásokon résztvevők összlétszáma: 249 fő volt.

A foglalkozások időtartama alkalmanként változó volt, a csoportok életkorától, és órarendjétől, illetőleg a helyszíntől függött: (45 perctől 90 percig).

A tervezett foglalkozásokon kívül 2016. november 3-án„Workshop-nap"keretében, múzeumpedagógiai továbbképzésen, konferenciai formában, előadást is tartottunk a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban a foglalkozások tapasztalatairól.

A tapasztalatok nagyon érdekesek. Nem volt két egyforma foglalkozás, hiszen a csoportok összetétele, létszáma az előadás alatt alakította a téma feldolgozását.

A résztvevőket nagyon érdekelte a GULAG-ra kerültek sorsa, életkörülménye, oda- kerülésük és hazatérésük története. A személyes emlékezések felelevenítése a tárgyakhoz kapcsolódó történetek és a bemutatott diaképekhez fűzött magyarázatok nagyobb beleélést váltottak ki. Átérezték az ott átélt szenvedést, megpróbáltatásokat.

A saját környezetükből hozott, családjukból elhurcoltak, túlélők történeteinek felelevenítésével hozzájárultak az előadások színesítéséhez, sikeréhez.

A bemutatott korabeli vagy korhű tárgyakat kézbe vehették, alaposan megvizsgálták. Ezek személyes tárgyak, evőeszközök, emléktárgyak voltak. Többen beöltöztek a bemutatott orosz téli katonai ruházatba (pufajka kabát és kesztyű), és felpróbálták a téli (usanka) sapkát. A tárgyi emlékek csekély száma nem befolyásolta az előadások hangulatát és eredményességét.

Az előadásokhoz készített PPT diavetítést figyelemfelkeltőnek, jól átláthatónak és érdekesnek találták.

Összességében az előadássorozat sikeres és eredményes volt. Minden korosztály tagjaiban megrendülést, ugyanakkor kíváncsiságot is ébresztett. Sok esetben a következő osztályfőnöki órákon külön önálló, és megkerülhetetlen téma lett a GULAG- táborokban történt emberi tragédiák felelevenítése.

62