Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)

ség felé vezető út utolsó előtti állomása volt ez a program. Sok apró gesztus elárulta, hogy a diákok többsége most ébredt tudatára: nem pusztán történelemről van itt szó, hanem hús-vér emberekről.

Ugyanezen a napon zárult a programsorozat az Óbudai Múzeumban, felidézve, összegezve az elmúlt két hónap eseményeit, élményeit.

A diákok alkotásai

A programok után, háromhetes alkotóidőszakot követően nagy izgalommal vártuk a műveket. A diákok változatos kifejezőeszközökkel éltek: született három kisfilm, továbbá egy-egy szobor, plakát és installáció. A műfajt nem határoztuk meg előre, annak kiválasztása is az alkotófolyamat része volt. A tanári visszajelzésekből is tudjuk, hogy iskolai keretek között a középiskolás diákok döntő többségének alig-alig van módja megtapasztalni a csapatmunkát, a gondolatok, vélemények összehangolását, így ezúttal az egymással való kooperálás is nagy tapasztalatot jelentett számukra. Továbbá minden csapattól kértünk egy egyoldalas leírást, a koncepció és az alkotófolyamat összegzéseként.

Néhány gondolat az elkészült alkotásokról:- Installáció, Alternatív Közgazdasági Gimnázium:

A talapzaton álló, hajlított falú montázsban minden csapattag saját „köze", saját kapcsolata szerepel a válogatott, színes tematikájú fotók és a külön, gyűrött-ége- tett papíron kiemelt fogalmak révén, melyek sokféle értelmezésben olvashatók. A diákok úgy vélik, hogy a 21. században már leginkább a kívülálló szemszögéből tekintünk a holokausztra, ezt adják vissza a kiállítás formájában történő kivitelezés segítségével. Ám felismerték, hogy a személyesség megteremtésével megszüntethető a kívülállás, be lehet lépni a térbe - az U alakú hajlítás és a bábuk térbe helyezése a kulcspontja ennek az alkotásnak. Ez a „belépés" volt a célja az egész projektünknek.- Szoborcsoport, Veres Péter Gimnázium:

A szoborcsoport fő alakjai kiközösítenek egy zsidót, mert a vaskos fal (amely rosszindulatú plakátokkal fedi el a „valóságot") eltakarja előlük a zsidó férfi cselekedetének igazi hátterét. A csapat a holokauszthoz az ismerethiányból fakadó előítéletet társította, amely mai világunkban is égető kérdésnek bizonyul. Ezeket a gondolatokat rendkívül nehéz közhelymentesen megfogalmazni és kimondottan nehéz egy esemény tárgyiasult változatában visszaadni. A kivitelezés végletes egyszerűsége, a feliratok szándékosan rossz helyesírása szimbólummá válva segítette a megvalósítást.- Kollázs, Óbudai Gimnázium:

A csapat egyfajta folyamatábrát hozott létre, amelyben lépésről lépésre végigkísérik a nézőt a holokausztig vezető úton, minden fontos lépésnél megtalálják a kulcs- fogalmat, és mindezt képekkel teszik beszédessé, szemléletessé. Azért is figyelemreméltó ez a munka, mert igencsak átfogó gondolkodást igényel egy hosszan tartó folyamatra felülről rálátni, észrevenni a fordulópontokat, majd egyetlen szóval jel23