Varga Máté: Középkori és kora újkori aranypénzek. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum éremgyűjteménye 1. (Kaposvár, 2015)
A Rippl-Rónai Múzeum numizmatikai gyűjteménye
értékesebb és érdekesebb darab. Az éremgyüjtemény kiemelkedő darabjainak számítanak az aranypénzek, amiből 30 darab sorolható a középkori és kora újkori darabok közé (1. ábra), ami más múzeumi gyűjteményekhez képest nem jelentéktelen. A középkori pénzek közé soroltunk be három darab bizánci érmét is, amelyet a hazai régészeti kutatás népvándorlás korinak tekint, azonban ezek az európai történetírásban egyértelműen kora középkorinak számítanak. A felső határt a török alóli felszabadító háborúk, azaz a 17. század végén húztuk meg. A három darab bizánci érme közül kettő a kora avar korszakból származik, abból az időből, amikor az avarok rendszeres hadjáratokat folytattak Bizánc ellen. Valószínű, hogy mindkét érme zsákmányból vagy a rendszeres évi - Bizánc által béke fejében fizetett - adóból származik. Az egyik érme ásatáson látott napvilágot egy avar sírban, míg a másik Horváth Imre ajándékaként került be a múzeumba (6. ábra). A harmadik bizánci pénz is ásatásról ismert, ahol egy honfoglalás kori lovassírban feküdt az aranypénz szabályosan elvágott 1/4-ed része (7. ábra). A magyar aranypénzek közül az első darab Luxemburgi Zsigmond aranyforintja a somogyvári bencés apátság ásatásáról (Bakay 2011,337-338,1256. kép). Az őt megelőző uralkodók közül nem találunk sem Károly Róbert, sem I. (Nagy) Lajos, sem Mária aranyforintjai közül, ami nem is meglepő, hiszen ezen aranypénzek amúgy is ritkák magyarországi leletekben, külföldön sokkal gyakrabban fordulnak elő. A Zsigmondot követő uralkodók közül nincs aranypénzünk Albert és I. Ulászló királyoktól, valamint Hunyadi János kormányzótól, azonban található két különböző típusú aranypénz V. Lászlótól. Az egyiket Magyaros István alsótapazdi lakos találta, míg a másik Ecsenyből került a múzeum tulajdonába. Hunyadi Mátyás idejéből egy aranypénz ismert Siójutról, míg II. Ulászló és II. Lajos veretei nem, de Szapolyai János egy aranyforintja ránk maradt. Ez az érme a balatonendredi éremleletből származik másik 5 aranypénz és 46 darab ezüsttallér társaságából. Mátyás király idejétől ismerünk kisebb értékű aranypénzeket, ún. hányadosvereteket, míg II. Ulászló uralkodása alatt jelennek meg az évszámok a pénzeken, azonban ilyen veretek nincsenek a gyűjteményben. A Magyar Királyság egy része - másik része az Oszmán Birodalom része volt, míg az Erdélyi Fejedelemség részben önálló volt - 1526-tól kezdve Habsburg fennhatóság alatt állott, azonban a magyar pénzverés továbbra is működött, bár kisebb változások történtek az éremképekben. A Habsburg uralkodók közül csak Rudolf, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd 1-1 aranydukátja található meg a gyűjteményben, azonban ezek lelőkörülményeiről nem sok biztos adatunk van. 16
