A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Tórh Mária: Adalékok a Batthyány család kora újkori fürdőkultúrájához
ADALÉKOK A BATTHYÁNY CSALÁD KORA ÚJKORI FÜRDŐKULTÚRÁJÁHOZ 37 A Batthyány udvarházak fürdői A kutatások azt bizonyítják, hogy a Batthyány uradalmak központjaiban, Németújváron és Szalónakon volt fürdőház.43 A Batthányak váraikban külön fürdést foglalkoztattak, aki gyógyított is: köpölyözött, masszírozott, iszappal kent, mestersége egybeolvadt a borbélyéval.44 1634-ben már működött egy a németújvári várban, ahol két kádat és egy öreg vasfazekat írtak össze.45 Valószínűleg az 1630-as években ezt lebontották vagy más célra alakították át.46 Németújváron a városban szintén volt fürdőház, és az uradalom fürdőst alkalmazott, aki föltehetőleg orvoslással is foglalkozott.47 A források szerint az 1620-as években Pochr Jakabnak, 1646-ban Kickner Miklósnak hívták a fürdőst.48 1642- 1643-ban feltehetően nem a várban, hanem a városban működött a fürdés.49 1645-ben Batthyány Ádám azt a parancsot adta a fürdősnek, hogy „senki kedvéért fördőt ne csináljon".50 Szalónakon már 1540-től működött fürdőház, itt lakott a Batthyány család fürdő mestere.5' A család fürdőorvosa Abraham Link volt.52 1624-ben Büki János gazdatiszt írta Batthyány Ferencnek: „Horváth Bálint uram felől gonosz hírt hallok. Igen nehezen mondják lenni. Megcsömörlött volt s immár szintén elnehezedett utána. Az szolnoki (szalónaki) fürdőst vitték hozzá:"S3 Batthyányék fürdőorvosa, Link mellett ismerjük még Nádasdy nádorispánét, Fraxinus Gáspárt, aki a főúri családokat gyakran gyógyította.54 A fürdős (balneator, Bader) A fürdős mesterség sok helyen dehonesztáló foglalkozás volt: a nagyszombati bognárok 1614-ben, az eperjesi asztalosok 1664-ben visszautasították egy fürdősnek (céhükbe kívánkozó) fiát. Később azonban mégis bocsánatot kértek a fürdős- és seborvoscéhtől és 100 tallér bírságot fizettek nekik.55 56 Takáts Sándornak a régi magyar fürdősökről írt tanulmányából megtudhatjuk, hogy a jó fürdős nemcsak orvoslással foglalkozott, de hajnyírással, körömvágással, sőt tűzoltással is.55 A fürdős inasoknak ahhoz, hogy fürdős legényekké váljanak két vizsgát kellett tenniük: az egyik a remek elkészítése, amely egy orvosság vagy flastrom volt, a másik, amikor idősebb patikáriusok, doktorok és fürdős mesterek vizsgáztatták őket. Sikeres vizsga után a jelöltet ünnepélyesen fürdős legénnyé avatták. Később a legény négyévi vándorútra indult, hogy tapasztalatokat szerezzen. Amelyik fürdős mester vagy fürdős legény rossz orvosságot adott, azt keményen megbüntették.57 A magyarországi újkeresztények egyik legnevesebb elöljárója, Ehrenpreis András püspök 1654-ben megújította a fürdősök 1592-es rendtartását.58 Az„Ehrenpreis kódex"előírta a fürdősök egyszerű öltözködését és életvitelét, józanságát, eszközeik tisztán és élesen tartását, gyógyfüvek gyűjtését, a közös étkezéseket. Nem 43 1655. A pinkafői savanyúvizet (acidulae Pinkafeldanae sive lormerstorfenses) Rayger doktor „az idült székrekedésben, »cachexia biliosá«-ban stb. szenvedők kedvelt forrásvize"-ként említette, „melyet előkelők is gyakran látogattak, különösen Pozsonyból és környékéről". Magyary - Kossá 1931.373. no 1365. a. 44 Tóth 1992.15. és Tóth 2000.175. 45 Koltai2012. 188. 46 Koltai2012. 188. 47 Takáts 1961.82.; Bencze 1959.13.; Kincses 1993.48-49. és Koltai 2012.188. 48 Koltai 2012.189. 49 Koltai 2012.189. 50 Koltai 2012.189. 51 Kincses 1993.48. 52 Mnl ól p 1322. no 353. no II. 51. 53 Bencze 1959.13. és Takáts 1961.83. Valószínűleg Abraham Linkről van szó. 54 Takáts 1961.83. 55 Végre I. Lipót 1689-ben elrendelte, hogy senki se akadályozza a fürdősök fiait abban, hogy iparosokká legyenek. A bécsi baderek már régebben jogot nyertek a fegyverviselésre; a magyar portyázók ellen 1405-ben a halászokkal és asztalosokkal együtt e baderek is fegyvert ragadtak. Magyary - Kossá 1931.321. no 1148. 1634-ben a Batthyány család szolgálatában álló Purgolt doktor fizetése 100 tallér volt évente. 100 tallér=150 rénes forint. Mnl olp 1322. no 331. Mnl ol p 1322. no 336. Mnl ol p 1322. no 354. 56 Takáts 1961.81-86. 57 Takáts 1961.82. 58 Krisztinkovich 1961.108-109. újkeresztények: a vallási alapon szervezett„testvéri közösségben"élőket értették alatta, tehát kollektívákban dolgozó mesterembereket, akik nálunk számtalan tilalmi rendelet ellenére telepedtek le. Ez a letelepedés nem volt azonban mindig önkéntes, a források alapján ma már tudjuk, hogy a parasztlázadások leverése után a rekatolizáció és az inkvizíció üldözése elől menekülő, többnyire német származású iparosok vették igénybe human ista főuraink védelmét, akik uradalmaikban, mint hasznot hajtó mesterembereket tartották őket. Pártfogóiktól előbb-utóbb bizonyos privilégiumokhoz is jutottak. Az iparűzők között orvosok, borbélysebészek, fürdősök, lithotomusok,„vízégetők" gyógyfüvesek és theriákkal kupeckedő vándor-kuruzslók is voltak. Krisztinkovich 1961.89.91-92. lithotomus (lat.): Steinschneider (ném.), a kövek eltávolítását segítő, végző orvos.
