A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)

Horváth Szilvia: Pannoniai gyógyfürdők

PANNÓNIA! GYÓGYFÜRDŐK

23

Apollót a rómaiak alapvetően gyógyító istenként, azaz Apollo Medicusként tisztelték, és a salutaris (egészséget adó), medicinalis (gyógyító) jelzőkkel is felruházták. Livius tudósítása szerint30 Kr. e. 449-ben az Apollinarisnak nevezett helyen, ahol oltára volt, építették meg első szentélyét a Mars-mező délkeleti részén, amely az Actiumi Apollo templom megépítéséig az egyedüli volt az örök városban. A második pun háború idején, Kr. e. 212-től évente különböző időpontokban, majd Kr. e. 208-tól senatusi határozat alapján minden év július 13. napján rendezték a ludi Apollinarest, azaz az isten tiszteletének szentelt játékokat3'. Caesar munkájából32 tudjuk, hogy Apollo a galloknál is gyógyító istenség volt, sőt itt ez volt az egyetlen funkciója. Tisztelete alapvetően a gyógyforrásokhoz kötődött33. A Kr. u. 2. századtól pedig egyértelmű, hogy Apollo másik aspektusa, a Nyilazó Apollo nyilai sem hozták a betegséget, hanem elhárították azt34. Pannóniából (Brigetio, Carnuntum, Vindobona)35 és a Kárpát-medencéből36 szintén több Apollo felirat ismeretes. Ezen a területen azonban Apollo esetében elsősorban a helyi vallási hagyományok továbbéléséről van szó. Akit itt tiszteltek az Apollo Grannus volt, a római vallással szinkronba hozott kelta gyógyító isten. Neve, Grannus, valószínűleg „égő, ragyogóit jelentett37 38, amely, minden bizonnyal, magától értetődően adta a görög-római nap- és gyógyító istennel történő azonosítását. Apollo Grannust Galliától a Felső-Duna-völgyig főként a gyógyforrásoknál, gyógyító istenként tisztelték 3S. Fő szentélye Aquae Granniban (a mai Aachen) volt, és egészen a kereszténység térhódításáig, a 4. századig funkcionált az isten kultuszhelyeként39.

A pannoniai Apollo Grannus-kultusz központi helyszíne minden bizonnyal Brigetio (Ó-Szőny) lehetett. A templom építésére - a feliratok tanúsága szerint - a 3. század első évtizedében került sor, Cassius Dio történetíró elmondása alapján40 feltehetőleg Caracalla császár itteni látogatásával összefüggésben. Caracalla ugyanis nagy tisztelője volt Apollo Grannusnak, minthogy neki tulajdonította germaniai sérüléseiből való felépülését. 213-ban a raetiai Phoebianában (Faimingen) ezért megépíttette a híres Apollo Grannus szentélyt. 214-es körútja során Pannóniában egy Grannus templomot is megszemlélt41. Nem lehetünk biztosak benne, hogy ez a brigetiói volt, viszont a Duna-menti katonai táborok és városok végiglátogatása során itt is járt, amely ösztönzőleg hathatott a Grannus-templomnak és szentélykörzetének a század második évtizedében történő bővítésére. 217-ben épült egy, a szentélyhez kapcsolódó porticus is, amely az „egészség forrását" (Fons Salutis, valószínűleg a tatai termálvizet szállító római vízvezeték) és a „kettős kaput" kötötte össze42.

Quintus Ulpius Felix augustalis feliratát Apollónak, azaz Apollo Grannusnak és Hygieának ajánlotta. Ebből kitűnik, hogy Hygiea itt nem Aesculapius, hanem a gyógyító Apollo Grannus istentársa, és egyértelműen a kelta gyógyító istennőt, a szoláris Apollo Grannus kelta társát, Sironát43 takarja, aki a gyógyforrások istennője volt44. Tiszteletük Galliától Aquincumig terjedt45. Apollo Grannus és Sirona együttes tiszteletének számos nyoma van Pannóniában is: Vindobonában, Carnuntumban46 és Aquincumban.

Bona Valetudónak, a jó egészséget megtestesítő istennőnek Carnuntumban van feliratos emléke egy 178-ban emelt oltáron47.

30 Livius 4.25.3-4.

31 Graf 2009. 72-73. A játékokhoz Macrobius. Sat. 1.17.25.

32 Caesar BG. 6.17.2.

33 Graf 2009. 74.

34 Graf 2009.75.

35 Alföldy 1960.109.

36 Kadar 1999. 71. és Pöczy 1998. 33.

37 Nevének értelmezéséhez lásd újabban Zeidler 2003.

38 Alföldy 1960.107-108.

39 Graf 2009.74.

40 Dio Cassius LXX. 15,6 Vő. Alföldy 1963.57.

41 Egy Pannónián kívüli felirat is alátámasztja. Alföldy 1960.110.

42 Az oszlopcsarnokot saját költségén Quintus Ulpius Felix augustalis és a brigetiói városi kézművesek testületének egyik tagja építtette 217-ben Apollo és Hygiea tiszteletére. RIU II. 377 ApollinietHygiae \ Q(uintus) Ulp(ius) Felix Aug(ustalis) m(unicipi) | Brig(etionis) porticum | a portis II ad fon \ tem Salutis a \ solo inpendi(i)s \ suis fecit et \ ad epulas privileg(io) colleg(i) centon(ariorum)\ haberi iussitpraef(ecto) lul(io) Sabino \ q(uin)q(uennale) Pr(a)esente et Extric(ato) cofn)s(ulibus) Noni(s) No(vembribus) Alföldy 1960. 108. és 110. (magyarul közölve Borhy 1989.183.), CIL III. 3649 (magyarul közölve Borhy 1989.182.) és CIL III. 10971= RIU 376 [templum Apollinis] Gran[nicum co]lumn[is et porticijbus sui[s a Quinto Ulpio] Felice [augustali et cul]tore loci [restitutum] Pöczy 1998.34. Vö. Paulovics 1941.

43 Nevének jelentése feltehetőleg„csillagos".

44 Vindobonai tiszteletükhöz lásd Kádár 1981.68.

45 Lásd Weisberger 1975.

46 Kádár 1981.76-78. Több Apollo felirat ismert Carnuntumból, Vindobonában pedig egy Claudia Attuia nevű asszony állított feliratot gyermekei egészségéért Apollónak és a Nympháknak. Alföldy 1960.109.

47 Bonae / Valetudinfi] /A(uli) lull Sevefri] / Sail(—) Op[t]/atus et / Ulp(ius) Sen[e]/cio ob / honor(em) / aed[i]l[it]a[tis] / d(onum) d(ederunt) / Orfíto et Rufo/[co(n)s(ulibus)] CIL V, 6414-6415; Alföldy 1960.106.; KAdAr 1981.69.; és Wilkes 2005.178.