A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
106 HALÁSZ IMRE turizmusfejlesztés motorjai is a dualizmus korában megalakult számos fürdőegyesület82 voltak, melyek nagy hatással voltak a kialakuló és egyre erősödő Balaton-kultusz83 minél szélesebb elterjesztésére is. A tömegturizmus felé A tömegturizmus kialakulásának legfontosabb tényezője a közlekedés fejlődése, a gőzhajó mellett a vasútvonalak kiépítése volt. Az első vasútvonal Angliában nyílt meg Stockton és Darlington között 1825-ben. Másfél évized múlva egy Leicesterből származó vasesztergályos, Thomas Cook, aki Anglia szépségeit vándorló utastársaságokkal kívánta megismertetni, felvetette azt az ötletet, hogy ha a vasúttársaság tarifakedvezményt ad, akkor ő nagyobb utaslétszámot biztosít. Miután ebben az időszakban a vasútközlekedés nehéz időket élt át, a társaságok minden forgalmat növelő ötlet mögé álltak. 1841-ben a Midland vasúttársaság hozzájárult, hogy Cook Leicesterből Loughboroughba 570 utassal különvonatot indítson az antialkoholista liga mértékletességi gyűlésére. A 24 mérföldes utat fejenként 1 shillingért árulta. Ez volt az utazások történetében az első, magánszemély szervezte és bonyolította nyilvános vasúti kirándulás, ahol a vasúttársaság árkedvezményt adott, és Cook, miután egyben vette meg a jegyeket, viszonteladóként jelent meg a piacon, s lett az első utazási nagykereskedő, melyet a turisztikai szakma tour operátornak nevez. A hatalmas sikerre való tekintettel Cook 1845-ben utazási irodát alapított, és ettől kezdve csak utazásszervezéssel foglalkozott, csoportokat vitt az 1855-ös párizsi világkiállításra, majd körutazásokat szervezett, melynek betetőzése az 1872-ben megszervezett első föld körüli utazás volt.84 Ahogy Angliában, úgy Magyarországon is a vasútépítéshez kötődik a tömeges turizmus megjelenése. A Pesti Napló híradásában jelent meg 1862 májusában, hogy a déli vaspályatársaság június 19-én - mai fogalmainkkal élve - különvonatot indít az Adriára, és várják a jelentkezőket a vasútvonal minden állomásán. 18 forintba került az út másod- 12 forintba harmadosztályon, és ez megfizethető árnak bizonyult. A programban szerepelt tengeri hajóút, valamint a harmincezer „lánggal" (gyertyával és mécsessel) megvilágított postojnai cseppkőbarlang megtekintése is. A különvonat iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A vasúttársaság 13 kocsit rendelt - hatszáz utassal számoltak -, majd látván az érdeklődést, további nyolc kocsit rendeltek. Később közzétették, hogy közvetlenül az első vonat után egy másik vonat is indulni fog. Budáról, Pestről, Székesfehérvárról, Nagykanizsáról és néhány somogyi településről is tudunk vállalkozókról - és szerencsésekről, kik az első magyar társasutazáson részt vettek. Végül 1200 utas utazhatott Triesztbe, ahol egyharmadukat szállodában, kétharmadukat magánházaknál helyezték el. Ne feledjük, hogy bő 12 évvel vagyunk a szabadságharc leverése után, és alig három év telt el Alexander Bach menesztése óta. így nem csoda, hogy az utazás során Habsburg-ellenes demonstrációkra is sor került, melyet a katonák és a rendőrök erélyesen, de letartóztatások nélkül szétoszlattak. Hatalmas üzleti siker is volt e négynapos kirándulás, úgyhogy a vasúttársaság még az év augusztus 15-re a Balatonhoz hirdetett hasonló különvonatot. Szántód és Balatonfüred volt az úti cél, ebéd előtti fürdéssel, 1 forintba kerülő ebéddel, délutáni szórakozással, esti táncmulatsággal - s hajnali hazautazással. Az érdeklődés ebben az esetben is jóval meghaladta az előzetes várakozásokat, az utazás mégis - a hatóság nyomására - elmaradt, nehogy a triesztihez hasonló tüntetéshez vezessen. A vasúttársaságnak egy időre le kellett mondania e vonatok szervezéséről, csak közvetlenül a kiegyezés előtt, 1866-ban indulhattak meg, előbb természetesen ismét az Adriára, később pedig a Balatonhoz is ezek a kiránduló vonatok.85 De ez már egy újabb fejezete a turizmus történetének. 82 Bősze 1989. 211 -252. és Bősze 1997.149-154. 83 P. Miklós 2002.123-132. 84 Klaudy 1943. 7.; Lengyel 2004. 26-27. és Michalkó 2007.132-133. 85 Lukacs 2010.47-53. továbbá Lovas 1987.42. sz. 1004-1005. és ugyanezzel a címmel: http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=5432 Letöltés: 2015.05.30.
