A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
GYÓGYFÜRDŐK ÉS GYÓGYULNI VÁGYÓK A DUNÁNTÚLON A TÖMEGTURIZMUS 103 KIALAKULÁSA ELŐTT hatása, a fürdőben chirurgusok gyógyítottak, a„köpülöző ház"-ban köpölyöztek és eret vágtak56. A fürdőt építtető Festetics gróf jó érzékkel kezdte terjeszteni birtokának ezt a természeti adottságát, - mai terminus technikusszal élve - kiváló marketingmunkát végzett, amikor Babótsai József vármegyei orvossal 1795-ben elkészíttetett egy 28 oldal terjedelmű füzetet, mely első kísérlet volt a tó népszerűsítésére57. Hatására szekereken hozták a gyógyulni vágyókat Hévízre, és vasárnaponként a tó mellett egész szekértábor alakult ki. A forgalom később annyira megnövekedett, hogy a vasárnapi látogatók számára lacikonyhákat, pincét, istállót, szekérszínt, majd táncházat és kuglizót építettek. Akinek nem jutott hely a tónál, ők a magukkal hozott sátrakban aludtak, vagy a környező falvak házaiban próbáltak szállást találni. Míg Magda Pál Keszthely leírásánál mindössze egy sort szentelt Hévíznek: ..nevezetes az Ispotály a'Hévíz folyó m[e\\ett] lévő meleg fördő szép épületekkel."58, addig az angol orvos, Richard Bright leírása meghozta a tónak a nemzetközi hírnevet. Bright 1815-ös magyarországi utazása során több napot töltött Keszthelyen, a Festeticsek vendégeként, s közben a környéken több kirándulást téve meglátogatta - többek között - Hévizt is. Látogatásáról így írt Londonban megjelent könyvében:„/W/e/ó'ff elváltunk vacsora után, [a gróf] egy újabb kirándulást tűzött ki részemre másnapra. Ezen alkalommal házi orvosának, a nagy műveltségű és nem kevesebb mint tizenegy nyelvet ismerő Dr. Gerard na k vezetésére bízott. A környékbeli meleg fürdőt néztük meg, amely két mérföldnyire, a Héviz-patak forrásánál fekszik. Mint fürdőhelyet alig érdemes említeni. A gróf nyilván csak az alsóbb népréteg számára rendezte be. A parasztok nyáron eljönnek és a helyszínen orvost kapnak, aki a vérvétel vagy köpölyözés annyira kedvelt orvoslásmódjával kezeli őket. Az egyetlen hajlék egy nyomorúságos ház, amely nyáron korcsma és vajmi szerény kényelmet biztosít. De a meleg forrás figyelemre méltó azon forró kénes vízmennyiségénél fogva, amelyet egy mélyen fekvő mocsaras síkság közepén kilök, ahol tó alakjában nem sokkal kisebb, mint két holdnyi területet elborít. A levezető csatorna vize pedig két vagy három malmot hajt útjában. Hőfokát illetőleg nem tudok pontosan beszélni, de nagyon meleg, még a csatornában is. A víz erősen kénes gázt lehel és szinte kékesbe játszik. A Nimphaea alba teljes virágjában állott és egy pontyfaj tömegesen úszkált a tóban. Szemmel láthatóan örült a meleg víznek. A Magyarország minden vidékén előforduló ásványvizek az ország természetrajzának uralkodó vonását alkotják. Különösen gyakoriak az északi megyékben. A leghíresebb ásványvizek közé tartozik a füredi. Forrása a Balaton partján tör elő és Balatonfüredet Magyarország egyik leglátogatottabb fürdőhelyévé avatja."59 Bright mellett a 19. században egyre több kutató és utazó fedezte fel a Habsburg Birodalom keleti területeit. A másik utazó John Paget, kinek élményei magyarul is megjelentek. A hévízi fürdőéletet megteremtő, s ezáltal Hévíz hírnevét is megalapozó gróf 1819-ben bekövetkezett halálával szinte egyik pillanatról a másikra megszakadt a kezdeti korszak, elmaradtak a vendégek, megszűnt a gyógyítás. Hévíz jellegzetesen parasztfürdőhely60 marad, s helyzete még a 19. század közepén sem változott. Fényes Elek arról tudósít, hogy a fürdő „csupán a köznéptől használtatott!'6' Hévíz ebben az időben visszafejlődik, Harkány egyre gyorsuló fejlődése túlszárnyalja, ahogy túlszárnyalja a Vas megyei Sóskút62 is, éppen akkor, amikor a gazdasági konjunktúra egyre többek számára teremti meg azt a szabadrendelkezésű jövedelmet, melyet aztán turizmusra fordíthatnak. így Hévíz éppen azokban az évtizedekben vált ismét jelentéktelenné, mikor Magyarország számos fürdője a fejlődés útjára lépett. Változás csak 1860 után következett be. Festetics II. György tudatosan fejlesztette Hévízt, fürdőházat, majd a tavon fürdőkamrákat építtetett öltözőkabinokkal, ezekhez később több irányból hidakat vezettek, s ekkor alakult ki a meleg vizű tóra épített fürdőház - napjainkban is látható - képe. A fürdőtelepet aztán évről évre továbbfejlesztették, folyamatosan tovább építették. 1865-ben már a harmadik szállóépület készült el, s Keszthelyről Hévízre 20-25 perc alatt társaskocsik szállították a vendégeket. Ekkor már kilencezernél is több fürdőjegyet adtak el nyaranta. Tulajdonképpen ekkor kezdődik meg Hévíz folyamatos, napjainkig tartó fejlődése.63 Hévízzel ellentétben Balatonfüred szép fürdőkarriert futott be a tömegturizmus kezdetéig. Jóllehet már 17. századi források is említik, de ez esetben is Bél Mátyást tarthatjuk első hiteles forrásunknak. Balatonfürednek kezdettől bizonyos mértékig konkurenciát jelentettek a közeli fürdők, így a Pápa mellett fekvő Ugod, illetve a mellette fekvő Vadkerti pusztán található savanyúvíz, és az 1813 után kiépülő, s majd egy évtized múlva 56 Szántó 1977.160-161. 57 Dornyay 1941. Itt jegyezzük meg, hogy az eddig említetteken kívül hírt adott Hévízről 1780-ban német nyelven megjelent munkájában Windisch Károly pozsonyi polgármester, 1796-ban Szaller György földmérő és vízépítő mester, valamint a már többször említett Vályi András, akinek sorai már a fürdő országos hírnevére utalnak: „Eléggé ismeretes már a Hazában az úgynevezett Hévízfürdő". A korabeli sajtóban, a Magyar Hírmondóban 1801 májusában írt Hévízről Gutten József orvosdoktor. 58 Magda 1819.302. 59 Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815.1970.51-52. 60 Vajkai 1955. 61 Fényes 1841.450. 62 Fényes 1851. IV. 41. már jelentős gyógyfürdőnek említi: „A falu mellett egy gyönyörű regényes völgyben van 2 savanyúvíz forrása és fördőintézete, melly erősen látogattatik. Használ ez ásványvíz a tüdő, gége, vizellethólyag, és bélnyálkásságokban, köszvényben, májdugulásban, aranyérben." 63 Erről részletesen Lásd: Szántó 1980.17-39. és Szarka 2002.
