„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
L. Balogh Krisztina: Az Andrássy ebédlő kalandos története
Az Andrássy-ebédlő rekonstrukcióját több tényező predesztinálta. Elsősorban a Róma-villa, mint kivételes adottságú emlékhely, Rippl-Rónai József művészetét és személyes hagyatékát őrző múzeum megléte. A másik motiváló ok: Rippl-Rónai Ödön múzeumlétesítői hagyatékában fennmaradt művek és tervrajzok. Harmadik tényező a Rippl-Rónai Múzeum több évtizedes művészettörténeti igyekezete a helyi adottságok kiteljesítésére. Negyedikként, s nem utolsósorban, Ivánfyné Balogh Sára és Csenkey Éva idevonatkozó kutatási eredményeinek nyomdokán tudományos alapokra támaszkodva hozhattuk meg azt a döntést Horváth Jánossal, hogy Kaposváron rekonstruáljuk az ebédlőt. És hogy készült? Az újraélesztés Első lépcsőben terveim alapján 2012 őszére valósult meg a projekt alapját képező Róma-villa és parkjának felújítása és az új látogatóközpont, benne az ebédlő rekonstrukcióra szánt helyiséggel. A kivitelezési munkák generálkivitelezője a BIT Kft. volt, építésvezetője Sovány Tamás. Vele egy időben készült a bútorzat: a nagy tálaló-, a kis tálalószekrény, a nagy ovális ebédlőasztal és 10 db szék - ám ez ekkor még nem került kihelyezésre. Második lépcsőben 2013 augusztusában elkészült az ebédlőtér nyugati függőleges falsíkján elhelyezkedő üvegablak-, az mennyezeti üveg-, a kandallóbútor-, a hímzett falikárpit- és Zsolnay porcelántányérok művészi másolata, valamint a teljes térrekonstrukció építési munkája. Az ebédlő alaprajz pontos adatainak felvételében fontos segítséget adott a Ritoók Pál, aki a budai Andrássy Palota építészettörténeti kutatásait végezte. Az eredeti tervek és az archív fényképfelvétel alapján rekonstruálni lehetett a helyiség pontos méretét, a nyílászárók pozícióját és méretét. A Tiszadobon megmaradt eredeti ablak további segítséget jelentett a méret-meghatározásnál. A tiszadobi üvegmennyezetet befogadó szerkezetének mérete a kaposvári mennyezetrekonstrukció kiindulópontja volt. A magassági méretek meghatározása már bonyolultabb volt az alaprajzinál, azokat az eredeti fotón szereplő „Vörös ruhás nő” c. falikárpit segítségével szerkesztettük mi. A kárpit pontos mérete az Iparművészeti Múzeumban rendelkezésre állt, így ennek segítségével és számítógépes perspektíva korrekcióval viszonylag pontosan meghatározhatóakvoltak a helyiség függőleges méretei, az osztósávok magasságai. A térrekonstrukció építőipari kivitelezési munkáinak generálkivitelezője a Z-Kapos Kft. volt, építés- vezetője Márfi Donát. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum számos tervrajzot őriz az Andrássy-ebédlőhöz, amely a műgyűjtő testvér, Rippl-Rónai Ödön hagyatékával került a gyűjteménybe. Az elsődleges dokumentum egy belső teret ábrázoló látszati rajz. Az ebédlő berendezési rendjét rögzítette a művész - elképzelés után, vázlatosan. A múzeumi gyűjteményekben (Iparművészeti Múzeum, Rippl-Rónai Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum) fennmaradt eredeti Rippl- Rónai-bútor- tervrajzok, fotódokumentumok, levelek és tanulmányok felhasználásával Horváth János dolgozta ki a bútorok újragyártásának dokumentációját, műszaki rajzát is. A megmaradt „tervrajzok” azonban kevés műszaki információt hordoztak, de az egykori katalógusfotók már jó kiindulási alapot jelentettek a bútorok magassági méretének meghatározásához. Ehhez az asztal katalógusfotóján szereplő - és a múzeum tulajdonában lévő - fehér váza jelentett támpontot, mely segítségével Horváth János művészettörténész arányosan kiszerkesztette a bútorokat. A 2013-ban rekonstruált ebédlő középén áll a nagy ovális asztal és tíz szék. A bejárattal szemben a falnál a nagy tálalószekrény, az ajtótól jobbra a kis tálaló áll. A bal oldali homlokzati falat a nagy színes üvegablak tölti ki, amely ligetszerű tájat ábrázol az előtérben karózott rózsákkal, a háttérben dús lombú, magas fákkal. A jobb oldali fal közepén kandalló áll, felette a Vörös ruhás nő 59
