„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)

L. Balogh Krisztina: Az Andrássy ebédlő kalandos története

L. Balogh Krisztina: Az Andrássy ebédlő kalandos története132 A z Andrássy-ebédlő egységes látványelv szerint összeállí­tott szecessziós enteriőr. De ki volt az ebédlőt megren­delő mecénás gróf ? Kit rejt a híres „Vörös ruhás nő” falikár­pitja? Hova készült eredetileg az ebédlő garnitúra és hová került később? És miért kellett a teljes ebédlőt költöztetni? Az előadás első része ezekre az izgalmas történeti kérdések­re ad választ, betekintést nyerve egy század eleji grófi család életébe. Az egykori ebédlőtér építészeti rekonstrukciójának terve­zésifolyamatát, az építés kulisszatitkait mutatja be az elő­adás második fele - az építész szemszögéből. Ki rendelte meg az ebédlőt? A megrendelő Gróf Andrássy Tivadar (1857-1905) jelentős befolyást gyakorolt a hazai művészetpolitikában. Országgyűlési képviselő, műértő és mecénás volt. Anyagilag támogatta a művészeket, a hazai műipar fejlesztése céljából hatalmas összegű pályadíjakat tűzött ki. Tőketerebesi kastélya művé­szek találkozóhelye volt. Az akkor tájt Párizsban élő Rippl Róna József 1896. őszén szervezte magyarországi első ki­állítását, ekkor ismerkedett össze a gróffal, aki meghívta tőketerebesi birtokára. A mecénás grófot referencia nélkül sikerült meggyőznie iparművészi szakértelméről. Azt a megbízást kapta tőle, hogy a Budán található palotája szá­mára tervezze meg és gyártassa le az ebédlőterem teljes be­rendezését. Az étkezőt 12 személynek szánták a szűk csalá­132 A cikk Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő. Kaposvár, 2013. c. kiadványának felhasználásával készült. di kör számára. A gróffal történt találkozás után a Párizsba visszatérő Rippl-Rónai József belevetette magát a bútorter­vezői, lakberendezési feladatba. Nem volt egyszerű dolga, mert addig még soha nem próbálkozott hasonlóval. És miért éppen ilyen? Az ebédlő Ripplt az ebédlő koncepciójának kidolgozásakor nyilván­valóan megérintette a szép grófnő, Zichy Eleonóra (1867 - 1945) és a kastély rózsakertje. Ez a rózsakert köszön vissza a híres színes festett üveg­ablakon, és az ebédlő bútorzatán, valamint étkészletén is. A vidék idilli szépségét idézi a pecsenyéstál grafikája, fel­hők köszönnek vissza az üvegmennyezetről, bútorok mí­ves veretéiről és a tányérok egy részéről, virágok az étkész­letről és az üvegedényekről, végezetül a virágok és felhők furcsa keveréke a mennyezeti bordűrről. Az Andrássy ebédlő egyes elemeit a kor neves műipa­rosai készítették, Rippl Rónai maga választhatta ki őket. A bútorokat Pesten Thék Endre bútorgyáros (1842-1919) fényezett mahagóni fából, a tájképszerű 12 m2-es, színes, ólmozott mozaik üvegablakot a budapesti Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész, a porcelánedé­nyeket Pécsen Zsolnay Vilmos (1828-1900) keramikus- művész, nagyiparos, a falkárpitot és a paravánt Párizsban Lazarine Baodrion, az üvegvázákat, poharakat, gyertyatar­tókat és üvegmennyezetet a németországi Wiesbadenben Friedrich Zitzmann üvegfúvó mester (1840-1906) vállal­ta. Az Andrássy-ebédlő készülési évére három kiállítási szereplés is esett, melyeken Rippl szép eredményekkel 57

Next

/
Thumbnails
Contents