„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Ritoók Pál: Hol áltt az Andrássy-ebédlő?
zőtől, mind a kivitelezőtől. A körülbelül 4 méteres nyílást már nem boltozással, hanem több, szorosan egymás mellé helyezett I gerendával hidalták át, s ezekre terhelték a fölötte lévő emeletek súlyát. Rippl-Rónai előzetes vázlata legkorábban 1896 őszén, esetleg valamikor később, 1897 októberéig készülhetett el, s a délre néző három ablakot a rajz szerint még adottságnak tekintette. Ettől csak akkor tért el, amikor az egyetlen nagy ebédlőablak ötlete megfogalmazódott, s esélyt látott arra, hogy ezt meg is valósíthassa. A nagy ablak kialakítására vonatkozó építési engedélykérelmet nem sikerült megtalálni Budapest Székesfőváros Tanácsi Iratai 1896-1901 közötti évekre vonatkozó ügyosztályi névmutatókönyveinek átnézésével, de egyelőre csak az építtető, Andrássy Tivadar nevére vonatkozó bejegyzéseket kerestem. Neki azonban ebben az időszakban csak egyetlen iratot küldtek a fővárostól, mégpedig a közmunkatanácsi taggá való kinevezéséről szólót 1898-ban.121 A Margit rakparti épületet 1932-ben a Francia Köztársaság vette meg a Károlyi-családtól azzal a céllal, hogy itt alakítsa ki nagykövetségét, diplomáciailag pontosabban szólva: kirendeltségét. Ekkor természetesen újabb átalakításokat végeztek az épületen, amit a svájci francia származású tervezővel, Ray Rezső Vilmossal terveztettek meg.122 A hazai korai vasbeton építészet egyik jeles alakja a tervezéshez precíz felmérési rajzokat készített. A tervezett bontásokat és építéseket pontosan jelölő rajzok alapos képet adnak az 1932-es átalakításokat közvetlenül megelőző állapotokról. Ezek a tervlapok segítettek legtöbbet az Andrássy-ebédlő eredeti helyének meghatározásában, az 1910-es átalakítási tervek alapján ébredt gyanú megerősítésében. A tervező nem akarta a reprezentatív dunai termek rovására növelni az ebédlőt, ugyanakkor az épület 121 BFL IV.1407.b Budapest Székesfőváros Tanácsi iratok Ügyosztályi névmutatókönyve 1898. 49.111/39723 szám alatt. 122 BFL XV.17.d,329/14411 tervcsomagban funkciója szükségessé tette az eredetileg csak a tulajdonos család számára kialakított meghitt és nem túl nagy helyiség kibővítését. Ezt Ray Rezső úgy oldotta meg, hogy a szoba déli falát a benne lévő nagy ablaknyílással együtt lebontva konzolokra ültetve még délebbre helyezte, s így az udvarnak ezen az oldalán az üvegezett körfolyosót is megszüntette. Az ebédlő körüli elrendezés egyébként nem nagyon változott a Károlyiak idejéhez képest sem. Nyilván azért, hogy a főzéssel járó és fölfelé szálló kellemetlen szagok ne zavarják az első emeleten élőket, a konyha a második emeleten volt, mellette egy tálalóval. A második emeleti tálalót csigalépcső és étellift kötötte össze az alatta lévő, közvetlenül az ebédlő melletti tálalóval. Az első emeleti alaprajzon egyértelműen jelölték az ebédlő északi hosszoldalának közepén levő kandallót és annak kéményét, amelyek elhelyezkedése tökéletesen megfelel a Rippl-Rónai-féle vázlatnak és az Andrássy-ebédlőt az eredeti helyszínen ábrázoló fényképeknek. Az ebédlőt a dunai szárnyban lévő dohányzóból továbbra is egy a főlépcső fordulója fölött vezetett hídon áthaladva az ebédlő keleti falának az északi szélén nyíló keskeny ajtón lehetett elérni, ahogy már Rippl-Rónai első vázlatán is látható volt. Az ebédlő melletti tálaló ajtaja is szintén a nyugati fal északi szélén nyílt. Ezek voltak a legfontosabb részletek, amelyek segítettek az Andrássy-ebédlő helyének azonosításában. Az épület kelet felé nézve felvett metszetén jól látható az ebédlő keleti falán a historizáló jellegű, feltehetően új falburkolat. A falnézeten a dohányzó felé vezető ajtó valószínűleg azért nem látszik, mert suta elhelyezését tapétaajtóként kívánták palástolni. 1938-ban a franciák Rimanóczy Gyula tervei szerint újabb átalakításokat hajtottak végre az épületben. A megbízó és a tervező közötti kommunikációt segítette, hogy az építész 1958-as önéletrajza szerint franciául beszélt és írt, ráadásul felesége francia származású volt: Foucault Yvonne. Rimanóczy apósa 1942-ben bekövetkezett haláláig franciaországi külkereskedelmi tanácsos, a Budapesti 51
