„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Földi Eszter: "Szebb mint egy festett kép". Rippl-Rónai József "tapisszériái" és Aristide Maillol szőnyegei
Földi Eszter: „Szebb mint egy festett kép" Rippl-Rónai József és Aristide Maillol „tapisszériái" R ippl-Rónai József az 1890-es évek legelejétől kereste saját, egyéni hangját a képzőművészetben. Érdeklődését James Pitcairn-Knowles és Aristide Maillol barátsága fordította az ekkoriban formálódó szimbolista esztétika felé. Az új esztétikai elvek megismerése kitágította látókörét, és figyelme az „art appliqué” felé fordult. 1892-93 körül tette első tapogatózó lépéseit a „dekoratív” művészet terén - legelőször a hímzés- és szőnyegtervezés területére merészkedve, barátja, Aristide Maillol példáját követve.44 Maillol ekkoriban festőnek készült, Gauguin és Emile Bemard erőteljes hatása alatt dolgozott. 1892 körül kezdett szőnyegtervezéssel foglakozni, és kb. 1903-ig főképp ez a médium foglalkoztatta.45 Ez idő alatt nyolc nagy méretű és több kisebb szőnyeget készített, amelyeket a századfordulón készült francia szőnyegek legszebbjei között tartanak számon. Ezek mellett néhány kisebb hímzés, kandallóellenző, bútortakaró, és számtalan terv, színváz44 Rippl-Rónai szőnyegkészítő tevékenységét Prékopa Ágnes kimerítően elemezte 1998-ban megjelent tanulmányában. Megállapításaira támaszkodva, néhány kiegészítést szeretnék csupán tenni. Prékopa Ágnes: Rippl- Rónai József iparművészeti tevékenysége. In: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Szerkesztette: Bernáth Mária és Nagy Ildikó. MNG, 1998. március 12 — szeptember 6. MNG, Budapest, 1998. 91-118. 45 Az a szakaszolás, hogy a festmények korára következett volna a szőnyegek kora, majd a szobroké, nem állja meg a helyét. Az 1890-es évek második felében Maillol valóban főként szőnyegekkel foglalkozott, de ekkor is születtek festmények, és ekkor kezdett kisplasztikával, fafaragással foglalkozni. Ursel Berger: „Plus beau qu'un tableau". Les tapisseries de Maillol. In: Aristide Maillol. Catalogue d'exposition. Edité sous la direction de Ursel Berger et Jörg Zutter. Flammarion — Musée des Beaux-Arts de Lausanne, Paris, 1996. 34-35. lat, valamint a hímzésekkel összefüggésbe hozható cinko- gráfiája ismert.46 Az 1890-es évek elején a fali szőnyeg művészete, műfaja újjászületett.47 * * A szimbolista esztétikai elvek kifejezésére kiváltképp alkalmas volt ez a festészeten kívül eső, ám nagy hagyománnyal rendelkező művészi terület. A síkszerű, dekoratív, nagyméretű szőnyeg lehetőséget nyújtott a kompozíció teljes szabadságára, ugyanakkor a látható világon túl vagy amögött lévő valóságok megjelenítésére is. A szimbolizmus hívószavai, az egyszerűség, a szintézis, a sugalmazás, mind alkalmazhatóak voltak a szőnyegeknél, hiszen a műfaj maga szinte megkívánja az absztraháló előadásmódot. Az új esztétika nevében az alkalmazott művészet bármely területe az önálló alkotás, invenció médiumává lehetett. Paul Gauguin, Emile Bemard, a Nabik nem csupán festők, hanem művészek akartak lenni, lebontani a „magasművészet” és az „alkalmazott művészet” közötti határt. A falak díszítésére szolgáló textília műfaja beleillett a korszak dekoratív, dekoráló művészetről vallott eszméibe. Jan Verkade, a Nabik holland tagja így emlékezett erre: 46 Maillol szőnyegeiről: Ursel Berger: „Plus beau quün tableau". Les tapisseries de Maillol. In: Aristide Maillol. Catalogue d'exposition. Édité sous la direction de Ursel Berger et Jörg Zutter. Flammarion — Musée des Beaux-Arts de Lausanne, Paris, 1996. 29-38.: Wendy Slatkin: Aristide Maillol in the 1890s. UMI Researches Press, Ann Arbor - Michigan, 1982. 51—71.; Judith Cladel: Aristide Maillol. Sa vie — Son oeuvre — Ses idées. Éditions Bemard Grasset, Paris, 1937. 45-56. 47 A francia hivatalos szőnyegüzem, a Manufacture des Gobelins szövött festmény-reprodukciókat gyártott, amelyek semmiképpen nem elégítették ki az új esztétikai elvek szerint alkotó ifjú művészek igényeit. 23
