„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Kovács Orsolya: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága és a Zsolnay gyár
csenek kapcsolatban a Rippl-Rónai által ugyanezekben az években az Andrássy-ebédlő számára tervezett üvegtárgyakkal, amelyek formailag más koncepciót követnek: hangsúlyosan nyúlánk, karcsú, tagolt testüket kerek talpra illesztette a tervező. Nikelszky visszaemlékezései szerint a tulipánkelyhek alkotói a szabadkézi korongos Ruzsinszky fivérek (Endre és Ernő) voltak, a tervezőről vagy tervezőkről azonban semmit nem tudunk. A Zsolnay gyár gyakorlatában éppen a bonyolult, összetett technika miatt nem volt ritka, hogy formázok, festők a saját elképzeléseiket valósították meg, és az sem, hogy egy-egy motívumot több tervező művész is feldolgozott. Mindenesetre a kerámia plasztika határait feszegető tulipán kelyhek tervezőjének az anyagot és a gyár technikai lehetőségeit is jól kellett ismernie és olyan konstrukciós képességekkel rendelkeznie, amely Rippl-Rónairól a már idézett példák alapján nem feltételezhető. Az Andrássy-ebédlőhöz készült kehelytervek tehát nem előzményei, csupán adalékai lehettek egy olyan tervsorozatnak, amely számos példát mutat az üvegforma és az eozin technika házasítására, amelynek a Zsolnay gyár gyakorlatában egyébként más aspektusai is voltak, nevezetesen az üvegre vitt eozinnal való kísérletezés, amelynek ötlete szintén Zsolnay Vilmostól származott. Ezt a feltevést támasztják alá Malonyay Dezső Fiatalok című könyvében a Rippl-Rónai Józsefről szóló fejezetben található, Rippl-Rónaitól származó bejegyzések. Az Andrássy-ebédlő kandallóján és az ebédlőszekrényben lévő tárgyak fotója mellé beírt szöveg szerint sem a vázák, sem az ebédlő szekrényben lévő csészék nem tőle származnak. 41 A közelmúltban-magántulajdonban felbukkant két, Zsolnay gyárban készült és Rippl-Rónai által festett csem41 Rippl-Rónai Múzeum adattára, Itsz. 6105, 199.p. Az Andrássy —ebédlő kandallója mellett: „Itt az edények idegen dolgok, a kandalló az enyém". 209,p. A tálaló szekrény mellett: a csészék nem enyémek." pekép is azt a feltevést támasztja alá, hogy Rippl-Rónait nem a kerámia formai lehetőségei, hanem a felületen a Zsolnay-féle magastüzű mázakkal elérhető festői hatások foglalkoztatták elsősorban. Az egyik csempén virágcsendélet látható, több rétegben, áttetszőén festett háttér előtt. A festő jól láthatóan a magastüzű máz festői lehetőségeivel kísérletezett. A kompozíció annak a litográfiának a variációja, amelyet Rippl-Rónai a Budapesti Űjságírók Egyesületének báli meghívójához készített 1899 márciusában.42 (40. kép, Id. színes melléklet) A másik csempekép azt a tájrészletet ábrázolja, amely a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében található ovális pecsenyés tálon látható. (JPM ltsz.: 51.5057.1.) A tájkép motívum feltehetően összefügg Rippl-Rónai 1899 szeptemberi htjával, amelynek során Aristide Maillol meghívására a Pireneusok lábánál fekvő Banyuls- Su-Mer-be látogatott, ahol számos tájképet festett. Ezeken a hegygerincek kanyargó kontúrjai, a fatörzsek, az út és az emberalakok ábrázolásmódja a japán hatásra kibontakozó levegős, asszimmetrikus komponálásmódot mutatja.43 (41. kép, Id. színes melléklet) A csempéken látható monogram megegyezik azzal, amelyet a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében lévő tálakon és tányérokon használt Rippl-Rónai József. Rippl-Rónai József megbízása az Andrássy-ebédlő szervizének tervezésére felvillantotta az együttműködés lehetőségét, erről tanúskodik Zsolnay Miklósnak a művészhez írott levele, amelyben arról írt, hogy szeretné, ha a gyárban Rippl-Rónai meghonosítaná az „új irányt”. Ugyanakkor Zsolnay Miklós fiatal iparművészeket vett fel, akik képzettek és tájékozottak voltak a kortárs művészetet illetően, különösen Apáti Abt Sándor, aki Mün42 MNG Grafikai Osztály, publikálva Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállításának katalógusában, 183.tétel, 435. p. Bp. 1998. 43 Földi Eszter: A banyuls-sur-mer-i korszak. In. Rippl-Rónai József kiállításának gyűjteményes katalógusa. 277. p. Bp. 1998. 21
