„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Kovács Orsolya: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága és a Zsolnay gyár
ben jórészt családtagok által készített vagy idegen minták nyomán megvalósult tervektől jutottak el addig, hogy a párizsi világkiállításon való részvétel előkészítésére, a szecesszió meghonosítására fiatal tervező művészeket vegyenek fel. A tervezés szerepének változása összefügg az új stílusirányzat megjelenésével, így a periodizáció kérdésével is. Művészettörténeti gondolkodásunkban élénken élő hagyomány a historizmus és a szecesszió szemléletmódjának és alkotói gyakorlatának határozott elkülönítése. Számos aspektusában azonban a két törekvés összefügg, párhuzamosságokat mutat, amelyek elsősorban a modernizáció, az új, ipari civilizáció kifejlődéséből következnek. Ezek magyarázzák a korszak olyan, meghatározó jelenségeit, mint az indusztriális termelési módszerek és a művészi alkotómunka közötti kapcsolat létrejötte, a globalizáció mellett a nemzeti identitás kifejezésének igénye. Az a periodizáció, amely a kontinensen elterjedt, és amely a szecessziót szűk időbeli korlátok között tárgyalja (1890-1914) értelmezhetetlen a korszakot meghatározó angol iparművészetben, de akár a német nyelvterületeken sem feltétlenül általános. Az iparművészet fogalmának és gyakorlatának megjelenése nem zárta ki, csupán megváltoztatta, hatékonyabbá tette olyan tradicionális módszerek alkalmazását, mint a mintakönyvek, gyűjtemények felhasználása. A Zsolnay gyár esetében mind a minták átvétele és feldolgozása, mind pedig az önálló művészi megfogalmazás igénye jelen volt. Amikor a magyar szecesszió kutatása erőteljesen megindult, az 1970-es, még inkább a 80-as években, elsősorban az új irányzatnak az akadémizmussal szembeni deklarált különállását hangsúlyozták.23 Ez összefüggött a szecesszió korábbi, évtizedekig tartó negatív megítélésével, Magyarországon pedig azzal a korszakra jellemző 23 Nagy Ildikó: The Character of Hungarian Art Nouveau (As reflected in Hungarian Research (1959-1981) általános igénnyel is, amely haladó, progresszív, illetve retrográd művészeti törekvések viszonyrendszerében értelmezte a művészet jelenségeit. Ebbe a koncepcióba jól beleillett az elképzelés, amely szerint Rippl-Rónai József mintegy meghonosította a szecessziót a Zsolnay gyárban. A Zsolnay gyár azonban éppen a század utolsó évtizedében egymás után aratta nemzetközi sikereit, díszkerámiáinak tekintélyes hányadát exportálta. Az 1880-as években Ernst Wahliss bécsi kereskedőn keresztül zajlott az export, aki élénken reagált a piac igényeire. Az 1880-as évektől Sikorski Tádé tervei révén a dísztermékek között erős hangsúllyal szerepeltek a plasztikusan formált vagy plasztikus díszű tárgyak, amelyek közül különösen a japán vagy kínai hatásokat tükröző kerámiák a szecessziós tárgytervezés előfutárainak tekinthetők. Zsolnay Júlia japán modorú dekortervei, különösen az 1890-es orchideás sorozat hasonló jelenséget mutat: stilizált, dekoratív formálás módja, síkszerűsége, aszimmetrikus kompozíciója megelőlegezi a szecesszió jellegzetességeit. Rippl-Rónai tevékenysége a Zsolnay gyárban tehát inkább a meglévő igényekre adott sajátos, különleges válasz volt, amely hangsúlyozottan a kerámián alkalmazható festői módszereket aknázta ki. A Rippl-Rónaihoz köthető tárgyakból, a velük kapcsolatos levéltári forrásokból, kortárs visszaemlékezésekből és nem utolsó sorban a Zsolnay gyár forma- és dekorkönyveiből következtethetünk arra, hogy Rippl-Rónai munkásságának mely része köthető a Zsolnay gyárhoz.24 * * 24 Csenkey Éva 1992-ben megjelent könyvében több formatervet is RipplRónai nevéhez kötött. A Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében lévő, 51.4852-es leltári számú kehely tervezője szerinte „feltehetően" Rippl- Rónai, a dekor (pöttyögetett eozin felület) „feltehetően" Zsolnay Vilmos munkája. Ugyanitt említi a forma további hat variációját a 8-as formakönyvben, illetve azt, hogy a Zsolnay gyár kelyhekkel szerepelt az Ipar- művészeti Múzeum 1898-as karácsonyi kiállításán. A formakönyvben nem szerepel Rippl-Rónai neve, az említett kiállításon sem maga a művész, 17