Rippl-Rónai József emlékház Kaposvár, Róma-villa (Kaposvár, 2014)

Rippl-Rónai Emlékház - Kaposvár, Róma-villa

biztató társakra lelt a Nabis-festők körében. Olyan műveket alkotott például a „Kalitkás nő”-vel (1892) és az „Öreganyám”-al (1894), amelyekkel tekintélyes helyet vívott ki magának a francia art nouveau dekoratív újításokat hozó, forradalmi jelentőségű művészetében. Ahosz- szú, nélkülözésekkel telt párizsi éveit, ha tudta, megszakította, hogy hazalátogasson szüleihez, akik akárcsak a pesti újságírók, kételkedve méregették a festményeit. A festőforradalmár fiú olyan kincseket hozott, amelyek a hazai műértékelési konvenció ellenében lassan kon- vertálódik. Kilátástalan művészi esélyekkel, de a családi kör melegét szomjazva tért vissza Kaposvárra. A Fő utca végén vett egy szerény házat, s ott a szoba meghitt zártságában a világlátott ember szemével festette a vele jött francia asszonyt, s a hozzájuk látogató rokonokat. Hat évig kitartóan állta a viccelődő, lesújtó kritikákat. Az otthonában keletkezett, úgynevezett „enteriőr” képeken keresztül tudta Rippl-Ró- nai a hazájában megértetni művészi újításait. Az 1906-os, kirobbanó sikerű budapesti kiállításának bevétele jó módúvá tette. Talán azért, hogy mindenki szemében bizonyos legyen a győzelme, birtokra és jószágra kezdte váltani festőforradalmári babérjait. A Róma-hegyi birtok a művészet terén igen jól jövedelmezővé lett, gazdaságilag azonban korántsem. A kisbirtokossá vált művész ez utóbbira nem tudott súlyt fektetni. Lássuk, hol van és milyen az a birtok.

Kaposvár a Balatontól délre hullámzó dombos vidéket nyugat-kelet irányban átszelő Kapos patak völgyében fekszik. Az 1800-as évek közepéig mocsaras árterű folyó - néha patak - a várost északi és déli részre felezi. Az északi fél többnyire síkság, a 18. században kezdett kiépülni herceg Esterházy Pál birtokaként. Arrafelé sűrűn lakott város bontakozott ki, amíg a Kapóstól délre kimagasló hét dombra csak száz évvel később kezdtek építkezni. A dombok mindegyke hegy elnevezésű. A Róma-hegyet a Kaposhegy, a Lonka-hegy és az Ivánfa-hegy fogja közre. Az 1732-ben készült hercegi uradalmi összeírásban a Róma-hegy nem szerepelt. Az 1784-ben készült II. József féle kato-