Horváth Szilvia: Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei (Kaposvár - Pécs, 2014)
Horváth Szilvia: Jegyzetek
Horváth Szilvia 471-475. és Kiss 2004. 151. 248. j.Történetírói fogás, hogy Róma története Ro- mulusszal kezdődött és egy Romulusszal fejeződött be. Lásd hozzá T. Horváth 1995. 109-114. 352 Constantinopolisról van szó. 353 A Romana 347-351. caputhoz Vö. Getica 276, 278, 281, 283-284, 288-289, 292-295. 354 Lásd bővebben: Horváth 2011. 171—184. 355 Illus 477—481 között töltötte be a magister officiorum tisztséget. Viszonya Zeno császárral mindig is ellentmondásos volt. 475-ben például átállt a trónbitorló Basiliscus és Verina császárné oldalára, majd a következő évben ismét Zenót támogatta. Ariadné császárnéval pedig 480-ban romlott meg a kapcsolata, aki ekkor anyja, a bebörtönzött Verina augusta kiengedésére kérte őt, ám Illus ezt megtagadta. Plre. n. 486-488. 356 A császárné valóban Illus életére tört, ugyanis valószínűleg 481-ben volt egy merénylet kísérlet a cirkuszban, amikor megmenekült, de egyik fülét elvesztette. Plre. ii. 488. 357 Illus ekkor, 481-ben, valóban keletre ment, de kezdetben még nem a császár ellenségeként, hanem általa kinevezett magister utriusque militiae per Orientis- ként. Viszonyuk majd csak 483-ban romlott meg ismét, amely a következő évtől nyüt felkeléssé változott. Zeno ellene Leontinust küldte sereggel, mire Illus kiszabadította a börtönből Verina augustát, akivel császárrá tétette a korábban átállt Leontinust. 484 szeptemberében sor került egy csatára Antiochia közelében, majd Illus és Leontinus bezárkóztak Papyrus erődjébe, ahol négy év ostrom után elfogták és kivégezték őket. Vö. a következő jegyzettel. Plre ii. 488-489. 358 Marcellinusnál (a. 491.) az szerepel, hogy Papyriumban fogták el és végezték ki őket. Mommsen 1882. 46. 359 Ez a trónbitorló Longinus volt, Zeno isauriai származású korábbi magister officioruma. Anastasius 492-ben győzte le csatában, de ezt még hét éven keresztül további gerillaháború követte Isauriában. Lásd a 355. caputot. Havas — Hegyi W - Szabó 2007. 694. 360 Bővebben Getica 300, 301 és Kiss 2004.210. 361 Ezt más szerző nem említi. Mommsen 1882. 46. 362 Itt a bolgárok 499-es betöréséről van szó. Ez a nép Anastasius uralma idején négy alkalommal is megtámadta a keleti birodalmat, és mért vereséget a római hadseregre. Vö. Getica 37., Kiss 2004. 112—113. 45. j.; Kiss 2011. 7—8. 363 502—506 között zajlott a perzsa háború, mely valószínűleg római vereséggel zárult, s a perzsáknak fizetett szokásos subsidium felújításával járt. 364 Vö. 357. caput. 365 Vitalianus három alkalommal, 513, 514, 515-ben fenyegette közvetlenül Constantinopolist. Havas - Hegyi W. - Szabó 2007. 695, 697. 98
