Horváth Szilvia: Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei (Kaposvár - Pécs, 2014)
Iordanes - Horváth Szilvia: ROMANA
Romána mozdulatára oly nagyerejű eső hullt rá, és olyan erős szél támadt, hogy úgy tűnt, hogy az isteni akarat nem az égből parancsolja félre az ellenséget, hanem a Városnak a falairól és a Capitoliumról. így hát menekült és visszavonult, és Itália legtávolabb eső részére119 húzódott, miután elhagyta az annyira nem imádott várost. 204. Spaniából pedig Annibal testvére, Hasdrubal érkezett meg új sereggel, új csapatokkal és új háborúval. Nem kétséges mi történt volna, ha ennek a férfinak sikerül fivére csapataival egyesülnie. Ám, éppen csak, hogy leereszkedett az Alpokból, a Metaurusnál táborverés közben legyőzte őt Claudius Nero Livius Salinatorral együtt120. Nero Itália legtávolabbi szögletébe szorította Annibált, Livius pedig a legtávolabbi részre — ahol a félsziget a hegyszorosoknál kezdődik — fordította zászlóaljait. 205. Oly nagy volt a vidék, amely egész Itália hosszában elterül, és nehéz megmondani, hogy milyen módon és milyen gyorsan egyesítették seregeiket a consulok. Miután megütköztek, anélkül gyűrték le a gyanúdan ellenséget, hogy Annibal észrevette volna, hogy mi is történik. Annibal minden bizonnyal azután értesült csak a dologról, hogy meglátta, hogy testvérének fejét a sátra elé dobják, és ezt mondta: „Látom már Carthago balsorsát!” Ez volt egykor ennek a férfinak az első vallomása, amely megjósolta a fenyegető végzetet. 206. Már ebből a vallomásból is bizonyosságot nyert, hogy Annibált le lehet győzni. Ám a dolgok kedvező állásától fogva akkora bizakodás töltötte el a római népet, hogy arra a megállapításra jutott, hogy ezt a kivételes ellenfelet saját hazájában, Afrikában kell legyőznie. Tehát Scipio egész haderejével Afrika ellen fordult121, és utánozva Annibált, saját hazájának pusztulását Afrikáéval bosszulta meg. Jóságos istenek, Hasdrubal hány csapatát verte tönkre! Syphax numida király mekkora lovasságát! Tüzet vetvén rájuk egyeden éjszaka alatt semmisítette meg mindkettőjük flottáját és táborát122. Végül pedig már nem a harmadik mérföldkőnél, hanem a kapui alatt nyugtalanította Carthagót ostromával. 207. így történt, hogy végre kiszorította Itáliából a rátelepedő, és onnan tágítani nem akaró Annibált. Nem volt nagyobb nap a Római Birodalom fennállása alatt, mint az, amelyen minden hadvezér közül a két legkiválóbb, amilyen előtte és utána sem volt, Itália, illetve Spania legyőzője ütközött meg, és szemtől szemben irányította hadmozdulatait. Ám a békefeltételekről is tárgyaltak. Sokáig álltak a kölcsönös csodálattól megdermedve: és amikor nem tudtak megegyezni a békéről, akkor hangzott fel a csatát jelző trombitaszó123. 208. Köztudott, hogy mindkettő megvallotta, hogy soha nem állított fel tökéletesebb hadsereget, s nem vívtak kegyedenebb harcot. így magasz47
