Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
5. A villamos energia mezőgazdasági célú hasznosítása
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE közvetlenül munkagépeket meghajtó villamos motorok számára. Ezek zömében az állat- tenyésztés gépei, de hajtottak vízszivattyút, olajsajtolót és cséplőgépet is. A mintegy 40 kW-os egyidejű motorikus teljesítmény-kapacitás mellett igen jelentős volt a világítás célú energiafelhasználás is. A két új korszerű kazán fogyasztása együtt sem több mint a régi alacsonyabb hatásfokúé, azaz mintegy 1 tonna kőszén naponta. A régi gép csak a központi major számára biztosította a hajtóenergiát, az újak generátorai valamennyi, azaz négy (4 és 7 km távolságra lévő) üzemegységet lát el energiával, csökkentve a járgányok meghajtásához szükséges fogaterőt és az emberi munkát. Mindez - a villamos áram díját is beleszámítva - évente közel 1000 Ft tiszta hasznot hozott az uradalomnak. A 19/20. század fordulón a nagybirtokokon megjelenő villamos energia általános és mezőgazdasági célú tömeges felhasználásáig még sok évtized telik el. Frigyes főherceg Halbturm-i kastélya már 1900-ban annyi villamos energiát fogyasztott, mint az első világháború után egy 3-4 ezer lakosú nagyközség. De az első próbálkozások és sikerek hasznos példát mutattak mindazoknak, akiknek az egyre bővülő villamos energia ellátás mellett lehetőségük volt ezt a korszerű energiát felhasználni (MSZ 1901., 49-56. o.). Az első világháborút követő években a mezőgazdasági termelés szinte valamennyi területén megnyílt a lehetőség a villamos energia hasznosítására. Ez a fejlettebb országokban meg is történt, mert ehhez a szakmai és pénzügyi feltételek is kedvezőbbek voltak. Itthon a növénytermelésnél a villamos-cséplés részleges elterjedését kell kiemelnünk, az állattenyésztésnél a takarmány előkészítés gépeit. A korszerűsítés - elsősorban a nagybirtokokon - az egyes folyamatok sajátos szükségleteit is figyelembe vette. így alakult a szarvasmarha tartás területén az egyes munkaszakaszok gépesítésének központosítása a takarmánykamrában, az istállóban illetve a tejkamrában. Az OMGE már 1920-ban szorgalmazta a villamos törvény elfogadását.278 Borús Ferenc a téma szakértője a villamos energia elterjedésének akadályát a következőkben látja: „Ncilunk sem elektromos törvény, sem állami támogatás nincs, hanem közöny és nem kis tájékozatlanság.”279 Ennek ellenére villamos cséplésre a budapesti Elekes és társa cég 1920-ban hirdet villanymotorokat.280 1935-ben a villamos motorok többségét az 500 kát. hold (284 ha) feletti birtokon találjuk, ahol malmot, cséplőgépet, darálót hajtottak velük. Az 1934-es országos mezőgazdasági kiállításon nálunk is bemutatják az „Elektrohof’-ot.281 A villamos energia mezőgazdasági célú alkalmazásában a németeknek meghatározó szerepük volt. Korlátozott alkalmazása összefüggött Magyarország általános gazdasági állapotával. 83
