Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.3. Az aratás
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE évben láthatták az érdeklődők Pesten, a Medárd-napi vásáron.106 Ugyancsak 1852-ben Horhy Mihály jakabszállási birtokán próbálták ki Hussey és Garrett-féle aratógépeket. Egy-egy gép kiszolgálásához 6 ember kellett (2 fő a géphez, 4 fő a kötözéshez). Mint látjuk az 1851-és Londoni Világkiállítás hatása rövid idő alatt hazánkban is jelentkezett. Az első aratógépek Somogybán szintén az 1850-es években jelennek meg, közöttük Czinderi László ladi illetve szigetvári uradalmában.107 Kezdeti előfordulásukat Csorba József is megerősíti.108 A Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület szervezésében gr. Forgách Móric gombai birtokán 1863-ban McCormick-féle aratógépet próbáltak ki, következő évben újfalusi pusztán dolgozott 3 rendrearatógép.109 A piarista kusztódiátus memyei uradalmába aránylag későn 1876-ban jutott el az első aratógép, amelyet 300 Ft-ért vettek.110 Az 1871-es felmérésben Magyarországon 1853, 1895-ben 4964 db arató és kaszálógépet írtak össze, utóbbiból 3041 volt aratógép (2247 db marokrakó, 794 db kévekötő.) Somogybán 1895-ben csupán 25 aratógép volt közülük 19 marokrakó (valamennyi a nagybirtokon), és 6 kévekötő (3 kisgazdaságban, minden valószínűség szerint béraratást végeztek vele). Ha Sporzon gyakorlati adatát vesszük figyelembe - 250 ha-ra (434 kát. hold) kell egy aratógépet számolni - 1871-ben a teljes gabonával vetett terület (9,3 mill, kát. hold) 8,6%-át aratták volna géppel, feltéve, ha valamennyi üzemben van és a kaszálógépeket is aratásra alakítják át. 1000 aratógépet feltételezve a gépi aratás 4,6%-os, mivel mintegy felük volt csak ténylegesen üzembe ez az arány nem lehetett több 2-3 'Jónál. Az 1895. évi 11,1 millió kát. hold (6,3 millió ha) gabonaterületet ugyanezekkel a feltételekkel 19,4%-ban tudták volna géppel learatni. Tekintettel arra. hogy az 1895. évi statisztikában pontosan tudjuk az aratógépek számát, így a gépi aratás aránya 11,9%. Úgy gondoljuk, hogy a gépek egy része főleg az olcsó munkaerő miatt nem volt üzemben, ezért nem tévedünk, ha a gépi aratás arányát a század végén 8-10%-nak határozzuk meg, sőt Széchenyi tapasztalata alapján csupán 4-6%-os lehetett a tényleges gépi teljesítés. Feltevésünket támasztja alá gr. Széchenyi Imre 1885. évi felmérése is: „Gabonaarató gépek részben a nem túlságosnak mondható napszámok, illetve arató béreknél fogva, részint a csekély bizalom miatt, mellyel a közönség ezen komplikált gépek iránt viseltetik - csak nagyon gyéren, s inkább kipróbálás céljából vannak elterjedve. Meggyőződésem, hogy alig 30-40 százalék van működésben.”111 Országosan 1895-ben az aratógépek 74,6%-át a közép- és nagybirtokon használták. A századfordulót követő években, különösen a világháború előtt s részben alatt megnő az aratógépek importja, amelyet döntő mértékben az Egyesült Államokból szállítanak. A Hofherr és Schrantz Favorita aratógépe rövid életűnek bizonyult, elsősorban drágasága miatt (1000-1400 Ft/db). Az aratás teljes gépesítéséhez mintegy 25000 aratógép kellett volna, de ekkor évi 4-600 ezer aratópár maradt volna kenyér nélkül.112 Az aratógép megléte komoly érv volt az aratómunkások bérkövetelései ellen, amelyek nem egyszer végződtek sztrájkkal. (Somogybán 1906-1907-ben 8 helyen volt arató, ill. cséplősztrájk.) Az I. világháború után a gépi aratás aránya relatíve nőtt. Rothmeyer 1931-ben 5000- 6000 db-ra becsüli az aratógépek számát, amelyből csupán 1800-2000 db van üzemképes állapotban.113 Az 1935-ös felmérésben 5593 db-ot írtak össze. Ha feltételezzük, hogy a 4,4 millió kát. hold (2,5 millió ha) gabonavetés-területen 2000 db aratógép volt üzemben - figyelembe véve ismét Sporzon gyakorlati adatait (434 kát. hold (250 ha)/ aratógép-szükséglet) - úgy 1935-ben a gépi - aratás aránya 19,7% volt. de a tényleges gépi munkát csak 15-16%-ra becsüljük. Az 1895. évihez képest mintegy 10%-os növekedés nem a gépek számának növekedéséből, hanem a gabona vetésterületének (Trianon utáni) több mint 50%-os csökkenéséből adódik. Nem véletlen, hogy a földművelésügyi kormányzat rendelettel hívta fel aratás előtt a közigazgatási hatóságokat, arra, hogy hassanak oda minél kevesebb aratógépet használjanak - biztosítva a falvak föld-nélküli 45
