Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
19. Jegyzetek
Király István Szabolcs 253. A kaparóláncos és az ugyancsak termelékeny lengőlapátos trágyakihordók - amelyeket villanymotorok működtetnek - közel felére csökkentik az élőmunka szükségletet. Ez az előny azonban csak akkor érvényesül, ha a többi munkafolyamatot is gépesítik, illetve korszerűsítik. így a sajtáros gépi fejést a tejvezetékes rendszer váltja fel, a takarmányozást - szállítást, adagolást - gépesítik. Tehát az igazi eredményt a komplex gépesítés jelenti. MM 1968/39. 17-18. old. 254. MM 1977/15. 24. old. A lengőlapátos kitrágyázó kezelése egyszerű, az állatgondozók hamar megtanulják a kezelését, jelentős fizikai munkától kíméli meg őket. 255. A hígtrágyát úgy irányítják, hogy az a talaj felszíne alatt 15-20 cm-re legyen. Az így kijuttatott 300-1000 m3/ha mennyiségű trágya igen jelentős tápanyagot biztosít pl. a kukoricának, ahol 1-2 évig nincs szükség talajerő utánpótlásra. MM 1979/34. 11. old. 256. MM 1963/8. 16-17. old.; Dr. Kovács Ferenc (szerk.) 1984. 377^105. old. 257. A brojler csirke kizárólag hústermelésre nevelt szárnyas, amelyet intenzív tenyésztéssel, 10-12 hetes korban 1,3-1,4 kg élősúlyban vágnak le. A brojler csirkét az Egyesült Államokban (USA) az első világháború után kezdték tenyészteni, szinte ipari méretekben („broiler industry”), a néhány ezer darabos termelés 1955-re meghaladta az 1 milliárd darabot. A brojler csirketenyésztés hatással volt a tojástermelésre is, mindket-tő önálló termelési ág lett, az utóbbiból így lett tojásgyár („egg factory”). MM 1957/5. 22. old. 258. Dr. Hóm Péter (szerk.) 1981. 242-245. old.; Tóth László (szerk.) 1998. 728-733. old. 259. Az állami gazdaság fóagronómusa elemzésénél nemcsak a távolságot, hanem az útvonal minőségét is figyelembe vette. Ekkor még a közutak állapota is nehezítette a szállítást, mert a mezőgazdasági utak járhatósága erősen időjárásfüggő volt. A fogatos és a traktoros szállítás szükségességét ez a körülmény is indokolta. MM 1956/17. 3. old. 260. MM 1970/42. 11. old. AKI. 261. A billenőszekrényes - automatikus ajtónyitást követő ürítést hidraulika biztosítja, továbbá a vonórúd kapcsolását a traktorhoz hidraulikus gyorskapcsoló teszi lehetővé. Az egytengelyes pótkocsik előnye 30-35 %-kal kisebb önsúlyúk az ugyanolyan nagyság-rendű kéttengelyes pótkocsikhoz képest, ami kisebb gyártási költséget jelent. Súlyának jelentős részét adja át - vonórúdon keresztül a traktor hátsó, hajtott kerekeinek. Ezzel nő az adhéziós súly, s így a vontatás hatásfoka is, ami a hazai mezőgazdasági utakon nagy előnyt jelent. Hátránya, hogy nem kapcsolhatók betakarítógépek, tehergépkocsik után, és egymás után sem, továbbá a teherhordást és a rugózást nagyobb méretű és jobb minőségű gumiabroncsoknak kell biztosítaniuk. MM 1964/11. 10-11. old.; MM 1970/42. 9-10. old. 262. A szállítást végző erőgépek és a pótkocsik a mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú gépei, kiemelkedő szerepük van a betakarításban. A 60-as 70-es évek kedvelt szállító traktora a Zetor Szuper-50-es típus volt, amit hosszabb távon (8-20 km) két pótkocsi-val üzemeltettek, a többi traktorhoz képest a leggazdaságosabb és a legmegbízhatóbb volt. MM 1969/3. 10-11. old.; MM 1969/5. 11.old. 263. MM 1975/23. 4. old. 264. Az UR típusú univerzális rakodógép az 1978-as Agromasexpón (Budapest) aranyérmet nyert. MEZŐGÉPTRÖSZT hirdetése: MM 1980/16.; 34. old. KAPOSGÉP hirdetés: MM 1989/35.; 32. old. A kisméretű, fordulékony univerzális rakodókat jó hatásfokkal, egész évben használhatták az állattenyésztő telepeken. 265. A MÉM 1985-ben bízta meg a GATE Mg. Gépészmérnöki Karát a mezőgazdasági szállítás, rakodás, tárolás kutatásával. (Témavezető: Dr. Knoll Imre egyetemi tanár). A cserefelépítményes rendszer - többek közt-a VI. ötéves terv eredményeit összefoglaló jelentésből való. MM 1986/8.; 3. old. Ebből tudjuk meg, hogy a mezőgazdasági üzemekben évente 230-250 millió tonnát mozgattak meg, hektáronként (termőterüle-tet figyelembe véve) 30-50 tonnát. Az agrárágazat mintegy 700 ezer dolgozója össz-munka- idejének 20-25 %-ában különféle (kézi+gépi) anyagmozgatási munkát végzett. A teljes mezőgazdasági ráfordítások 15-30 %-a az anyagmozgatást szolgálta. 266.3/1980.(11. 6.) MT sz. rendelet és a 29/1982. (VII. 1.) MT sz. rendelet. A rendelet 26 kW (35 Le)-ban maximálta az ún. lassú jármű motorteljesítményét. A MÉM értelmezése szerint a lassú jármű 40 kW (55 Le) is lehet. A gyakorlatban a 10-15/20) éves kiselejtezett 1,4 Mg-os traktorok kerültek a kistermelőkhöz, többnyire tsz-tagokhoz, akik ugyancsak kiselejtezett pótkocsival szállították a mezőgazdasági terményeket. MÓL, MÉM XIX-K-9-AQ/99. cs. 1983. 267.Terlanday Sándor: Milyen univerzál traktort akarok? MM 1956/4. 3. old.; uo. 1956/5. 13. old; uo. 1956/6. 18. old. 398
