Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.2. A vetés

Király István Szabolcs

12. ábra: Mechwart-féle petroleum eke (talajmaró; 1898)

3.2. A vetés

A magágy előkészítése után évezredeken át kézzel, a 19. század elejétől pedig egyre inkább géppel került a vetőmag a földbe.85 Az európai irodalmi források arra mutatnak, hogy a vetőgép, mint annyi más gép nemzetközi találmány, amelyben az angolok hagytak leghatározottabb nyomot. Olga Beaumont és G. E. Fussel szerint a vetőgép volt az első igazi gép a brit mezőgazdaságban, amely kiküszöbölte a kézi munkát.86 Blith és Hartlib jelzéseiből tudjuk, hogy a 17. század közepén már foglalkoznak a vetőtalicskával (séd barrow).87 A. Thaer már idézett művében többféle vetőgépet mutat be, köztük vetőtalicskát is.88 (13. ábra: Vetőtalicska (Thaer 1803))

A vetőgép tipikusan azok közé a találmányok közé tartozik, amelyet újból és újból feltaláltak, de elfelejtették azokat. Csak amikor a korszerű talajhasználattal, a terményváltó gazdálkodással összefüggésben a sorművelés gazdasági célszerűsége bebizonyosodott kezdett elterjedni. Nem véletlen, hogy erre épp a 19. század elején Norfolkban és Suffolkban került sor, főleg a kevésbé kötött gabonatermesztő földeken.89 Jethro Tull volt az első aki - bár ötletét nem tarthatjuk eredetinek - működőképes vetőgépet szerkesztett. A háromsoros lóvontatású, búza vetésére alkalmas vetőgépét 1701-ben konstruálta, s csak harminc év múltán tette közzé a Horse-Hoing Husbandry című könyvében. A vetőgép korszerűsítésével sokan próbálkoztak később is, de közülük csak James Cooke sorvetője (1782) volt az, amely a modem vetőgép igazi ősének tekinthető. Ennek javított változatán jelenik meg a fogaskerék a vetőtengely meghajtására, kiszorítva a szíj illetve láncmeghajtást. Cooke vetőgépe rendkívüli jelentőségű volt Angliában a 19. század elején.

38