Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.1. A talajművelés

Király István Szabolcs

10. táblázat: A traktorok számának változása Magyarországon birtokkategóriánként 1914-1935

Birtokkategória:

1914

1915

1935

0-57,6 ha-ig299

3576

57,6-576 ha-ig

8

540

2167

576 ha felett

5

344

1488

Összesen:

13

1183

7231

Forrás: Konkoly Thege Gy.: Szántógépek elterjedése Magyarországon. Magyar Statisztikai Szemle, 1926

A traktorok a sajátos magyar viszonyok között elsősorban nem a fogatos erőt, hanem a gőzgépeket szorították ki a mezőgazdaságból (10. ábra: Szivógáz-motoros szántógép: Astra).

10. ábra: Gázgenerátoros szántógép (MÁV Gépgyár „Astra” 1918)

Domony Miksa már 1928-ban szót emel a gőzekék megmentéséért, bár saját számításai alapján is belátja, hogy a traktor olcsóbb. A 0,57 ha-ra jutó szántási költségeket a gőzgépnél 15,52 pengőnek, a traktornál 6,76 pengőnek veszi.78 A költségelemzés, a régi és az új technika összevetése mindig kísérőjelensége volt egy-egy új gép megjelenésének. A Gazdasági Lapok 1850-es 1860-as számaiban gyakran találhatunk összehasonlításokat a járgányos és gőzcséplőgépek üzemköltségeiről.79 Ifj. Sporzon Pál a traktorok alkalmazásánál azt hangsúlyozta, hogy „...ne termesszenek a takarmányból izomerőt,

36