Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
12. Mezőgazdasági gépek vizsgálata, gépkísérletek
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE 12. Mezőgazdasági gépek vizsgálata, gépkísérletek A hazai mezőgazdaság gépesítésének története a gépek vizsgálatának, a gépkísérletek története is. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia mellett működő Magyaróvári Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás már 1869-es alapitásától fogva forrásértékű adatokat szolgáltatott a kutatás számára. A Magyaróvári Gépkísérleti Intézetet 80 éves fennállásakor - a 4010 (1949. IV. 20.) Korm. sz. rendelet alapján - helyezték át a fővárosba, 1949-ben. Budapestre való áthelyezését a magyaróvári intézet perifériális elhelyezésével indokolták. A fővárosban könnyebben elérhetők a főhatóságok, a mezőgazdasági gépgyárak, a mezőgazdasági tervező, és a szakképző intézetek. 1949 és 1955 között a Műegyetem Mezőgéptani Tanszékén kapott ideigelenes helyet, majd az Orlay (irodák, könyvtár), illetve a Bertalan Lajos utcába költözött (műhelyek, laboratóriumok).357 A vizsgálati módszereket Rázsó Imre professzor állította össze magyaróvári, illetve USA-beli tapasztalatai alapján. Fontos lépés volt a gépkísérleti munkák, feladatkörök meghatározása (lásd: 3116/X. 11/1955. sz. Mt. hat.), majd a gépkísérleti hálózat - kísérleti gazdaságok kijelölése (lásd: 13/1956/MG/8/FM. sz. ut.). 1949 és 1956 között - Rázsó Imre vezetése alatt 291 kísérletet végeztek, ennek közel felét traktorok, betakarítógépek, és talajművelő gépek területén. A traktorvizsgálatoknak — ha egyes eredmények értékelése nem is lehetett objektív — igen nagy szerepe volt az 50-es évek elején, mert nagy hiány mutatkozott az univerzális traktorokban. Kezdetben a lánctalpas traktorok favorizálása összefüggött a háború előtti gőzekék tapasztalataival, tehát az egyre gyarapodó számú új nagyüzemeket, lánctalpas traktorokkal, mint nagy vonóerőt biztosító erőgépekkel kívánták felszerelni. Ezek hátránya nemcsak drágaságuk, hanem korlátozott alkalmazhatóságuk volt, mert pl.közúti szállításra nem alkalmasak. A vizsgálatok az univerzális traktorok felé fordultak, 1950/51-ben a Zetor 25 és a Zetor 25-K típusokat vizsgálták. A Zetor 25-ös az MGI vizsgálatai alapján nem volt alkalmas kultivátorozásra (sorköz-művelésre), ezért a Zetor 25-K típust importáltuk Csehszlovákiából. A jelentős számú izzófejes traktorok tüzelőanyag fogyasztásának csökkentéséért is kísérletek folytak, de ezek nem hoztak biztató eredményt. Az ekekísérletek (TE-430) mellett az arató-cséplő gép vizsgálatok 1949-ben megkezdődtek két szovjet (SZ-4-es) és két amerikai (MHC és MH-726) arató-cséplő géppel Bábolnán. 1950-ben már az EMAG gyártású gépek kísérletei is beindultak, amelyek középpontjába a szemveszteség mérése került. Az országos szintű mérések eredménye igen fontos volt, mert meggyőzte a kétkedőket arról, hogy az egymenetes gabonabetakarítás során keletkező szemveszteség lényegesen alacsonyabb a kézi és a kévekötő aratógéppel történő aratáshoz képest. A kísérleteknek köszönhetően a hazai gyártású AC-400-a típusú arató-cséplő gép sorozatgyártása 1952-ben, majd számos módosítást követően 1956-tól exportja is megkezdődött. 343
