Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
8. Mezőgazdasági erőgépek
Király István Szabolcs A két-kerékmeghajtású traktorok száma fokozatosan nőtt, a négy-kerékmeghajtásúaké aránylag stabil maradt, a lánctalpasoké a felére csökkent a teljes traktorállományt figyelembe véve. Az 1974-es magasabb arányú négy-kerékmeghajtású traktorokat az 1958-tól gyártott DUTRA traktoroknak (UE-28; D4K; D4K-B; Dutra-Steyr 110) köszönhetjük. A 70-es évek közepétől, különösen a termelési rendszerek gazdaságaiban erőteljesen nőtt a 75 kW (102 Le) feletti teljesítményű traktorok száma. A két-kerékmeghajtásúak többsége Zetor, illetve IHC, valamint JD traktor (pl. Zetor 12045; Zetor 16045; Zetor 12011; JD4 620; JD 4630; IHC 1066; IHC 1466; IHC 1456). A négy-kerékmeghajtású- ak: a már említett D4K-B DUTRA Steyr 110; T-150K; K-700; K-701; K-700/A szovjet, és a magyar (kooperációban) gyártású: Rába-180; Rába-Steiger különféle típusai. A lánctalpasok közül a T-100M és a T 100M-3-as érdemel említést. A 75 kW teljesítmény feletti traktorok aránya az 1978. évi 10,1%-ról 1985-re 19,0%-ra emelkedett (5708 db-ról 10172 db-ra). Ezen belül a négy-kerékmeghajtásúaké 2953-ról 5933 db-ra, azaz megduplázódott. A MÉM Műszaki Főosztályának előterjesztése szerint 1975-ben a termelési rendszerek művelési technológiájának következményeként közel 800 db IHC, JD és 290 db Rába-Steiger típusú traktor dolgozott az érdekelt gazdaságokban. 1980-ban a talajmunkák közel 65%-át - ezen belül a szántások háromnegyedét a 65 kW-nál nagyobb teljesítményű traktorok végezték. Termelékenységük 3-4-szerese az ennél alacsonyabb teljesítményű traktorokénál, azonban fajlagos üzemeltetési költségüket magas beszerzésű áruk (Vö.: magas amortizációs költség) rontja, ezért 2500-3000 műszakóra/év teljesítményt szükséges elérni. A MÉM a VI. ötéves terv előkészítése során (1980-1985) vizsgálta a traktorlépcső várható alakulását. A miniszteri értekezletre készített előterjesztésben (1980. tavaszán) az alkalmazott traktorok teljesítményét nem hat csoportra osztották, mint a KSH, hanem négyre, az alábbiak szerint (Vö.: 33. táblázat): 33. táblázat: A traktorok besorolása teljesítményük alapján Teljesítmény csoport Teljesítmény határok Az összes állomány (db) %-ában Az összes motorteljesítmény %-ában kW Le 1975 1980 1985(terv) 1975 1980 1985 (terv) I. 10-33 15-45 7,8 3,1 8,5 3,4 0,8 2,5 11. 37-60 50-80 81,3 78,3 66,5 75,3 62,3 50,0 III. 65-120 90-160 9,9 13,4 18,0 17,5 21,7 28,5 IV. 130-220 180-300 1,0 5,2 7,0 3,8 15,2 19,0 Bár a csoportok száma csökkent, a tendencia hasonló a fentebb leírtakhoz, ami még az 1985-ös tervre is igaz. Az előterjesztők nagyon fontos megjegyzése, hogy 1980-ban a traktorállomány 23%-a „0”-ra leírt, aminek 80%-a az 1. és 2. csoportba tartozik, tehát a 10-60 kW teljesítményű traktorokról van szó. (A traktorok, általában az erőgépek állapotáról, cseréjéről a „Karbantartás, javítás”című fejezetben is szólok.)270 A traktorok motorteljesítményét alapul vevő csoportosítás mellett kialakult az ettől függő vonóerő nagysága szerinti traktorlépcső is már a 60-as évek végén. Ez négy csoportot jelentett a következők szerint: I. 0,9 Mp (speciális és könnyű univ. traktorok): pl. T-4K-10; RS-09/124; UE-28; TL-30 A II. 1,4 Mp (középnehéz univerzális traktorok): pl. Zetor Szuper-50; MTZ-50; UE-50 284
