Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
1. A magyar mezőgazdaság a II. világháború után
Kjrály István Szabolcs A földosztás forrását képező nagybirtok megszüntetése nemcsak egy új birtokstruktúra kialakítását eredményezte, hanem a gépesítést is meghatározó új üzemszervezési stratégiát is kívánt. A régi és az új birtokstruktúrát az 1. táblázat szemlélteti. A földosztást követően is a magángazdaság maradt a meghatározó, de ennek belső struktúrája alapvető átalakuláson esett át. A piacra orientált, árutermelésre szervezett 20 kát. hold feletti birtokok aránya nem érte el a magánbirtokok területének egyharmadát sem, a háború előtt ennek aránya megközelítette a kétharmadot. Tehát az új birtokstruktúra kisebb földön ugyanakkor elvileg több családnak biztosította a megélhetést, de jelentősebb árutermelésre nem volt alkalmas. 1. táblázat: A földtulajdon megoszlása birtoknagyság szerint (kat.h.) Birtokcsoportok kat.h. Birtokok a földreform előtt után A birtok A birtokok száma % területe % száma % területe % 0-5 1179466 73,0 1623493 12,9 1403515 68,5 2866215 22,5 5-10 203397 12,6 1469421 11,7 387312 18,9 3382019 26,5 10-20 142811 8,8 2005506 15,9 174205 8,5 2769647 21,7 20-50 70730 4,4 2071336 16,5 68385 3,3 2261748 17,8 50-100 12466 0,8 838310 6,7 12212 0,6 1104791 8,6 100-200 3779 0,2 520144 4,1 2986 0,2 368180 2,9 200-1000 3117 0,2 1289284 10,2 21 0,0 5670 0,0 1000-3000 553 0,0 898566 7,23000203 0,0 1859912 14,8Összesen 1616522 100 12575972 100 2048636 100 12758270 100 Forrás: Szakács Sándor: A földreform és a kisüzemi mezőgazdaság (1945-1948) Agrártörténeti Szemle, 1995. 1-4. szám. 135. old. A birtoknagyság elemzése témánk szempontjából is fontos, mert csak megfelelő nagyság után volt reális lehetőség a felesleg értékesítésére. 5 kát. hold alatt - ha a gabonatermelést vizsgáljuk, a saját szükséglet kielégítésére volt elég, értékesítésre már nem. Ugyanakkor 5-20 kát. hold között (átlag birtoknagyság 11 kát. hold) 1947-ben búzából eladható felesleg 188400 t volt, mintegy harmada csak az 1934-1938 évek átlagának (586100 t). Tehát az új birtokstruktúra kevésbé segítette az árutermelésre alkalmas birtokok kialakítását, mert a birtokok 87,4%-a nagyságánál fogva képtelen volt a gazdasága működtetéséhez szükséges felszerelést, munkagépeket megvenni, különösen, ha ez külterjes gabonatermelő. Kedvezőbb volt a belterjesebb, állattartó gazdaságok helyzete. Az amúgy is rossztermésű évek hozamaiból a közterheket is természetben kellett leróni. Tehát ezekben az években a magánbirtokok nem voltak abban a helyzetben, hogy kisebb, vagy akár nagyobb birtokaikat is fejlesszék, mert százezreknek még a puszta megélhetés is napi gondja maradt. A kutatások szerint a 642 ezer földhöz jutottak több, mint 60%-a a legszükségesebb gazdasági felszereléssel sem rendelkezett. 21%-uk volt csak képes saját igaerőt kiállítani, a többség pénzért, terményért, bérmunkáért próbálta megműveltetni néhány holdas szántóját.6 Ez az állapot különösen 1945/46-ban vált kritikussá. A hitellehetőség csak 1947-ben javult, de csak a segítségre szoruló új gazdák (mintegy 400 ezer fó) tizede kapott 500118
