Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
10. Összefoglalás
Király István Szabolcs szorosának elvetését is. Annak ellenére, hogy a sorvetőgépek 62,4 %-át az 5-20 kát. hold (2,9-11,5 ha) nagyságú birtokokon találjuk, nem minden - ide tartozó birtokon - volt vetőgép, de feltehető, hogy ezen a birtokkategórián már nem vetettek kézzel. Ugyanez az 1-2 holdas (0,57-1,15 ha) törpebirtokon még előfordult. Tehát ténylegesen még 1935- ben is számolhatunk kézi vetéssel, de ennek aránya elenyésző lehetett. A cséplésnél a 8. táblázat adataira támaszkodtam. A fejlett országok hatását jól mutatja a mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmának alakulása. Az adatokat számítógép segítségével a jobb szemléltethetőség érdekében oszlopdiagramokban ábrázoltam. Az erőgépek számának alakulása (vö. 5. táblázat) nem csupán mennyiségi összehasonlítást tesz lehetővé, hanem egy technikatörténetileg fontos minőségi változást is szemléltet. Egyben jelzi azt is. hogy az egyes technológiai folyamatok gépesítettsége miért alacsony Magyarországon. Az egyes gépek szerkezeti elemeinek változását az ekéknél és a vetőgépeknél csak vázlatosan érintettem, mivel itt a kutatók rendelkezésére áll két értékes monográfia (Balassa Iván és Barbarits Lajos). Az aratógépek és cséplőgépek technikatörténeti feldolgozása az előbbi alapossággal még nem történt meg. Ezért e két területen indokolt volt az alaposabb elemzés. A kutatás során feltárt hazai és külföldi források lehetővé tették volna az egyes fejezetek bővebb elemzését is. Ennek azonban a terjedelmi korlátok határt szabtak. A rajzok és a képek szemléletesen bizonyítják a mintegy 150 év technikai fejlődését. 100
