Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Buzás Gergely: A somogyvári bencés apátsági templom 16. századi újjáépítése és boltozata
A SOMOGYVÁRI BENCÉS APÁTSÁGI TEMPLOM 16. SZÁZADI ÚJJÁÉPÍTÉSE ÉS BOLTOZATA 95 alulról, és egyenesen folytatódik felfelé, de köztük két, egymás felé hajló, íves alaprajzi vonalvezetésű borda is indul fölfelé. Ezek az íves bordaszakaszok alul a csomóponton túlfutva, lecsonkolva végződnek.22 Fennmaradt több, alaprajzilag íves vonalvezetésű bordatöredék is.23 Ezeknek a hátán a csomópontokhoz hasonlóan egy taréjt hagytak, amely lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a bordáknak a vízszintes síkkal bezárt szögét, ami 6°, illetve 11°. Ezek a lapos szögek egyértelműen arra vallanak, hogy ezek az íves vonalvezetésű bordák a boltozat záradékvonalának közelében helyezkedtek el. A zárókövek közül egy hatos, orrtagokkal díszített, gyűrűs zárókő két töredékét ismerjük.24 Az ebbe befutó bordák egyenes alaprajzi vonalvezetésűek voltak. A bordák nagy görbületi sugara alapján e boltozat a templom főhajójához tartozhatott. A csomópontok egy 60°-os rombuszhálót bizonyítanak, amelyet torzított rombuszformák kötnek a vállakhoz. A boltvállak alapján meghatározott rövid és széles szakaszarányok egy ilyen hálóval igen sűrű bordahálót bizonyítanak 8 vagy 9 csomópont-szinttel. A fennmaradt, mélyebben fekvő hatos csomópont egy, a boltozat oldalában elhelyezkedő hatágú csillagformáció közepéből származik. A gyűrűs zárókőbe futó egyenes alaprajzú bordák szintén hatágú csillagformációból származnak, ez azonban a záradékban helyezkedett el. Az ugyancsak a záradéknál jelentkező, íves alaprajzi vonalvezetésű bordák és az azokhoz kapcsolódó X csomópont viszont azt bizonyítják, hogy a boltozat záradéka különböző formációkból állt: a hatágú csillagok mellett létezett legalább egy hatszögbe írt hatszirmú rozetta is. Az ebből fennmaradt csomópont meghatározza a hatszög helyzetét és csatlakozását a bordahálóhoz. Ez a csomópont kizárja azt a lehetőséget, hogy egységes csillagformációkból felépülő háló lett volna a boltozat rajzolata, ugyanis ebben az esetben a meglévő csomópontunk egyenes alaprajzi vonalvezetésű bordái nem X hanem Y formát adtak volna. Egy másik lehetséges alaprajzi forma, amikor a középső csillagsor kalász- szerűen elrendezett mezőkkel van megtoldva. Ebbe a variációba ugyan alaprajzilag beilleszthető lenne a hatszögmezőből fennmaradt csomópont, azonban térben mindez mégsem lehetséges. Ugyanis ebből a csomópontból a két felfelé induló borda törés nélkül, ugyanazzal az emelkedési szöggel folytatódik, ahogy beérkeztek, Márpedig a kalászos alaprajz esetén ezeknek a bordáknak azonos magasságú csomópontokat kellene összekötniük, azaz lényegében vízszintes bordáknak kellene lenniük, ami azt jelenti, hogy a csomópontban megtörne az emelkedési szögük. így egyetlen lehetséges rekonstrukció marad: a legbonyolultabb, 9 szintes formáció, amely a csillagmotívumok mellett, rácsos elrendezésű rombuszmezőket is feltételez amelyeknek olyan X formájú csomópontjai is vannak, amilyen az íves bordák indításával gazdagított változatban ránk maradt. A vállaknál egy csonka csillagsor képződik, amelynek két alsó ága hiányzik, és az itt képződött csomópontokat 2-2 borda kapcsolja a vállakhoz. A főhajóboltozat minden bizonnyal kiterjedt a főapszisra is, ugyanis az apszist két késő gótikus támpillérrel támasztották meg. Ez azt is jelenti, hogy az apszist minden bizonnyal felmagasították a főhajóval azonos magasságra, amint az például a pécsi székesegyház szentélyének 1505-ös átépítése során is tették. A támpillérek különös elhelyezése információkat nyújt az apszis boltozatára is. Ugyanis a támpillérek nem az apszisív harmadoló pontjain, hanem a középső részén helyezkednek el. Ez az elrendezés leginkább akkor indokolható, ha az apszisboltozatot olyan módon szerkesztették, mintha a folytatódó hálóboltozatot elvágták volna az apszis íves falával. Ezáltal ugyanis a boltozat a legnagyobb oldalnyomást éppen az apszis hátsó részén gyakorolta a falra, mivel ott a boltozat lapos szegmensívet alkotott. Ennek támpillérekkel való megtámasztása mindenképpen indokolt lehetett. Feltételezhető, hogy a boltozatnak ezt a kiemelt szakaszát díszíthette a térgörbe bordaelemekből képzett hatszirmú rozetta is.25 4. kép: A templom szentélyének boltozatrekonstrukciója a fennmaradt bordacsomópontok helyének jelzésével 22 Papp 2001.310. 29-30. kép 23 Papp 2001. 311. 24 Papp 2001.309-310., 310. 27-28. kép 25 Flasonló jellegű az apszisboltozat megoldása az 1502-1546 között felépült pirnai Marienkirche főszentélyében: a hálóboltozatot itt is egyszerűen elmetszi a szentélyzáradék poligonja, illetve az apszisboltozat itt is térgörbe bordákkal van kiemelve.
